13015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szer fának imprägnálására

- 2 alkatrészeinek eltávolítása czéljából vízgőz behatásának vetettük alá, oly oldószert, illetve folyadékot abszorbeáltatunk, mely az előkezelés imént említett czéljának elérését lehetővé teszi. Magától értetődik, hogy az egyes esetekben alkalmazandó oldószer a kezelendő fa természete szerint különböző: általánosságban azonban víz, gőz vagy finoman szétpennetezett állapotban, szolgál ily oldószer gyanánt. Olajat tartalmazó fák, mint pl. teak-fa számára ajánlatos szódával, hamuzsírral. nátrium-foszfáttal vagy más-effélével alkalikussá tett vizet alkalmazni, mi által a jelenlévő olaj részben szappanosíttatik és oldható alakban kimosatik, míg a likacsok egyszersmind ki is tágíttatnak. Gyantás fáknál szükség esetén a gyantának alkalmas oldószerét, előnyösen a faszesszel denaturált szeszt alkalmazzuk, még pedig esetleg gőzalakban. Az előkezelési művelet gyakorlati foganatosítása czéljából a fát oly hermetikusan elzárható tartályba rakjuk, mely jelentékeny nyomást bír el és mely tetszőleges szerkezetű gőzkazánnal közlekedik és ez utóbbiból gőzzel táplálható. Ezenkívül ezen tartály oly légszivattyúval áll összeköttetésben, mely a tartály belsejében körülbelül 720 mm.-nyi higanyoszlopnak megfelelő \akuum előállítását és föntartását teszi lehetővé. Látható tehát, hogy itt ismeretes szerkezetű, gőzzel működtetett vakuumkészűlékről van szó. úgy. hogy annak behatóbb leírása vagy ábrázolása elmaradhat. Miután a fát a tartályba beraktuk, ezt hermetikusan elzárjuk és a gőzfejlesztőből gőzzel tápláljuk. A párolás, illetve az ennél betartandó időtartam és a hőmérséklet a kezelendő fa nemétől és természetétől függ. Fenyőfánál pl. ajánlatos 90—100° C. hőfokot föntartani. A gőz behatását nem szabad bizonyos időtartamon túl meghosszabbítani, mivel különben a fának szilárdsága kárt szenvedne, így pl. a tölgyfa bizonyos hőfokú gőz hatásának túlsokáig alávetve, könnyen megvetemedik és megreped. Puhafa, mint pl. a fenyőfa, lúczfenyő, kőrisfa stb. ugyanazon körülmények között szírtteleníttetik, míg a teak. mahagóni, szurokfenyő és más effélék fája minden károsodás nélkül erősebb párlást képesek elviselni. Körülbelül 2\ő cm. vastagságú fenyőfánál előnyös a párlást \ órán át folytatni. A gőz hatása a fa egész tömegének fölhevítésében és a fa likacsain való áthatolásban áll. úgy hogy ezek a bennük tartalmazott levegőtől illótestektől és könnyen oldató alkatrészektől megfosztatnak, a menynyiben ezen anyagok az eljárásnak következő fázisában a gőzzel együtt a tartályból kiszívatnak Miután a gőz a fára elég hosszú ideig behatott, azt kihajtjuk és a tartályt a légszivattyúval összeköttetésbe hozzuk; a szivattyúzást addig folytatjuk, míg 650 mm.-nél nem kisebb nyomású vákuum létesül. Részleges vákuumot esetleg a tartályban lévő gőznek ismeretes módon való kondezálása által is állíthatunk elő. Mihelyt a fa likacsai ily kezelés által lehetőleg kiürítették az oldószert, pl. gyantamentes vagy kevés gyantát tartalmazó fanemek számára a hideg vizet a tartályba bebocsájtjuk, míg az az ebben lévő fát be nem födi, miközben a vákuumot lehetőleg hosszú ideig föntartjuk. A víz a fa likacsaiba behatol és ezen folyamatot nyomás alkalmazása által elősegítjük, míg a fa lehetőleg nagymennyiségű vizet nem abszorbeált. Végül a nedvességet szárítás vagy fölszívatás által eltávolítjuk. Bizonyos esetekben az extrahálást víz helyett, előnyösen a forrpontnál csekélyebb hőfokú vízgőzzel is foganatosíthatjuk. Ha ekként akarunk eljárni, akkor az említett párlás és kiszivattyúzás után. a tartályba aránylag alacsony hőfokú vízgőzt bocsátunk. A fa bizonyos mennyiségű nedvességet vesz föl, mely a likacsokban lerakódik és a fának oldható és erjedőképes alkatrészeit, melyek az első párlás után még visszamaradtak, föloldja. Erre a tartályban uralkodó hőmérsékletet csökkentjük, hogy ez által a fa likacsaiban további kondenzácziöt érjünk el. az ezekben kondenzálódó folyadékot pedig az oldási folyamat elősegítése czéljából néhány órán át a likacsokban hagyjuk. Ezután a tartályban újból vákuumot létesítünk (és