12560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hajtóerő létesítésére
szükséges készülék van föltüntetve és pedig 1. ábrában elölnézetben. A 2. ábra a használt kazán keresztmetszete nagyobb méretben rajzolva. A rajzban A jelenti a kazánt, B a motort, C a kondenzátort és T) a szivattyút, mely a már kondenzált hajtóközeget a kondenzátorból fölszivja és a kazánba szivattyúzza. A 2. ábrában keresztmetszetben föltüntetett kazán egy a spirál esőből áll, mely egy b burkolattal van körülvéve. Ebbe egy b1 cső torkollik és egy c burkolattal van körülvéve. Az a cső egy d központi kamarába vezet, mely egy E csővezetékkel a motorral közlekedik. Az E csővezetékbe az E1 zárószerkezet van beillesztve (1. ábra). A kondenzátor több, végeiken csőbefogó lemezzel (furatokkal ellátott lemez) összekötött e csőből áll és három kamarára van osztva, A középső kamara (az e csöveket körülvevő tér) teljesen vagy részben vízzel vagy más hűtőfolyadékkal vau megtöltve, mely C csővezetéken vezettetik a C kondenzátorhoz. A motorból kifuvatott hajtóközeg a gépből nyomás alatt F csővezetéken át az oldalkamarák egyikébe lesz vezetve és az e csöveken át a 3-ik kamarába jut. A kondenzált hajtóközeg innen vagy egyenesen 1) szivattyúba jut, vagy pedig a gőzök először a léghűtéses kondenzátoron át a H csővezetéken keresztül a vízhűtéses kondenzátorhoz mennek, mely utóbbiból a már kondenzált hajtóközeg a .7 csövön át egy az utóbb nevezett végkamara alatt alkalmazott és az utóbbitól válaszfal által elkülönített kamarába vezettetik, mely a C2 cső által a D szivattyúval van összekötve és a spirálcsövet a K cső útján táplálja. E készülék működés - módja a következő: Minek utána a kazán megfelelő mennyiségű desztillált vízzel vagy petróleummal megtöltetik, a kazán alá fűtünk és a keletkező vízgőz vagy más gőzalakú hajtóközeg a kívánt nyomás alatt az E csövön át a B gépbe vezettetik. A gépből a fáradt gőz az F csövön a C sűrítőbe vezettetik, melyben az e csövekben áramló víz a gőz melegét elnyeli. E mellett a hűtővíz egy része gőzzé alakul át, mely az L csővezetéken át b1 csőbe és innen a szabadba jut. Minthogy mindkét kamarában és a C kondenzátor e csöveiben magas hőmérséklet uralkodik, könnyen belátható, hogy a fáradt gőz jóval magasabb mérsékletnél kondenzálódik, mint más esetben. A kondenzált fiuidumot most a D szivattyú az A kazánba visszaszivattyúzza, a kazánban elpárolog és a leírt körfolyamot megkezdi. Ha petróleum vagy más efféle alkalmaztatnék hajtóközeg gyanánt, a kazán fűtésére szükséges mennyiséget a gép F kifuvató csövétől vagy az E vezetőcső végétől vezetjük el, úgy, hogy a hajtóközeg ezen része nem jut a kondenzátorba, E czélból az E kazán M gőzlángzóval van ellátva, mely a csövön az E bevezető csővel közlekedik, ha a tüzelőanyagot a bevezető csőtől vezetjük el. Ha a hajtóközegnek (petróleum stb.) a fűtéshez szükséges részét az F kifuvató csőtől vezetjük, úgy az utóbbit g csővezeték által a gőzláugzóval kapcsoljuk. A gőzlángzóhoz a h csövön át levegőt vezetünk, a végből, hogy az a gőzzel keveredjék, míg a b és c burkolat fenekén j nyílások vannak alkalmazva, ezek a levegő bevezetésére szolgáló hasítékok megfelelő szabályozó készülékekkel tetszés szerint szabályozható. A tüzelőanyag bevezetését hydrothermostatikai szabályozó szabályozza, mely szabályozót a kazánban keletkező nyomásváltozások működtetik. A szabályozó lényegében egy diafragmából vagy dugattyúból áll, melyre a kazánban levő gőz hat és mely a fűtési időszak egyes fázisainak megfelelő mozgásokat végez, az átmeneti nyílások zárszerkezetét mozgásba hozza, illetve az előbbieket zárja, nyitja, az átmeneti keresztmetszetet nagyobbítja vagy csökkenti. A rajzban ábrázolt kiviteli módozatnál a szabályozó egy, a d központi kamarában a gőz számára közvetlenül n diafragmából áll, melynek alsó részén egy m rúd vége van megerősítve. Ez a rúd egy forgatható két karú I emeltyű segélyével a k szeleprúddal van kapcsolva, melynek szelepje gőznek a d kamarából az M fűtőtérbe való beáramlását
