12381. lajstromszámú szabadalom • Gép négyszögletes fenékkel bíró papírzsákok előállítására
a kar pedig a .T henger tengelyére ékelt </4 bütyökkel áll érintkezésben. A qb rúgó a Q nyomótagot állandóan lefelé törekszik nyomni. Az előbbiekben leírt tagok, nevezetesen a lejtős k sík, a p lemez és a Q nyomótag arra szolgál, hogy a zsák fenekének képezésére szolgáló karéjokat állítsa elő, t. i. á papirzsákot a 19. ábrán látható alakból a 20. ábrán látható alakba vigye. Hogy ezt a műveletet és a kivitelére szolgáló tagok működését jobban meg lehessen érteni, az egészet a rajzok 11., 12. és 13. ábrája alapján írjuk le. Ali. ábra a fölemelt és a lejtős k síkon nyugvó x2 papirhüvely z nyelvét abban a pillanatban ábrázolja, mikor a lejtős fölület elölről hátrafelé billen föl. A p lemez élével a 9—10 vonallal áll szemben, a Q lemez pedig ugyancsak a fölemelt helyzetben van. A 12. ábra a hátrafelé billent k lejtős síkot, a p' peczekből kikapcsolt p lemezt, melynek mellső éle a 9—10 vonallal érintkezik és az ugyancsak a C formára leeresztett Q nyomótagot ábrázolja. A lejtős k sík az a2 papirhüvelynek fölemelt részét hátrafelé hajtotta és a 9—10 vonal szerint meghajlította, míg a papirhüvely alsó részét a C forma X1 része fogva tartja. A p lemezre való hajlítás nemcsak a 9—10, hanem az I -9 és 4—10 vonal mentén történő lehajlítást is előidézi, továbbá oly hajlítási vonalakat létesít, melyek a 9—10 pontoktól indulnak ki és az alsó z1 nyelv l1 és 41 pontjaiban végződnek. A hajlás olyan, hogy az 5—6—51 és 7-8—71 kettős metszések kinyílnak és a közép felé ismét egyesülnek (20. ábra). Ez a fölhajlítás rendkívül gyorsan, majdnem pillanatnyilag megy végbe, mert az «2 papirhüvelyt a G G1 vonóhengerek állandóan előre húzzák. A 13. ábrán a hüvelyrész még előbbre eső helyzetben van a gépben ábrázolva. Látni lehet, hogy a p lemez a hüvelyt ki séri. míg az alsó z1 nyelvet a vonóhengerek meg nem fogják és a ^ nyomó a létesített hajtásokat nem rögzíti és így a hajtások ] ! föl nyílását és a lehajlított részek fölemelkedését meg nem gátolja. A 11 H1 hengerek (9. ábra) keresztirányban vannak alkalmazva és kerületi sebességük a G G1 hengerekével egyenlő, úgy, hogy a föntebb jelzett módon alakított x"hüvely az egyik hengertől a másikhoz megy, ! a nélkül, hogy elszakadhatna, A fölső henger végein le van tompítva, hogy a papirt szét ne morzsolja. Ha az «2 hüvelyek a hengerek közé elég mélyen bejutottak, a lejtős le fölület, a Q nyomótagok és a p lemez ismét a kezdeti állást foglalja el, hogy a következő x2 hüvelyre hatást gyakoroljon. A H H1 hengerek előtt egy 1 henger van, mely, mint azt a 16. ábrán látható nyilak jelzik, ellenkező értelemben forog és egy kivágással van ellátva, melyben egy hajlékony r bádog van elhelyezve. Ezen bádog végein kis r1 lemezek vannak megerősítve, melyek arra szolgálnak, hogy egy r2 koronggal érintkezve, gummit vegyenek föl. mely- korong a gummit az R tartályból meríti. A hajlékony r bádognak egy rs gombja van. melynek segélyével ez a bádog az 1 henger üregének fenekére lenyomható, ha pl. a gép üresen jár. Az R tartályból a gummi az r3 korong kerületére jön, a fölöslegben kifolyott gummi ekkor nem árt. Az I henger fölött egy második, ragasztóanyaggal telt S tartály van alkalmazva, melybe két párhuzamos s s kerék merül. Ezek a kerekek egy s1 forgótengelyre vannak ékelve és más két sa s2 kerékkel érintkeznek, melyek az s' tengelyre vannak ékelve. Ez a tengely az »S2 tengelyre ékelt S1 S1 emelőkbe van ágyalva. Az emelők normális helyzete és evvel az .s2 sa kerekek normális helyzete is a 14 ábrán látható, melyben az s" s2 kerekek az s kerekekkel állanak kontaktusban. Ebben a helyzetben a 11 II1 hengerek a hajtogatott x* papirhüvelyt az I henger felé nyomják (14. ábia). Ha az alsó z1 nyelv, mely előre áll, az I hengert érinti, az s6 bütyök az s7 kart elereszti és az S1 S1 emelők az .s5 rugók hatása alatt az S2 tengely körül forognak és az s2 s2 kereket és az s* sín
