12267. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor

Megjelent 1£í)8. évi szeptember hó 7-en MAGY. g|j KIR. SZABADALMI eggT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 12267. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Rotácziós mótor. LOTHAMMEB FEBENCZ JOSUÉ MÉRNÖK BRÜSSZELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 január hó 8-ika. A jelen találmány tárgyát képező rotácziós motornak lényege egy oly különös szerkezetben rejlik, a mely lehetővé teszi, hogy a nyomást szolgáltató folyadék a gép két pontján hasson és hogy a gép rotácziós kompound-gép gyanánt is kiképezhető. Az uj mótor a csatolt rajzban van bemutatva, és pedig az l. ábra a gép keresztmetszete az elosztó tolattyún és a hajtó koszorún át vezetett sík szerint a 2. ábra a kompound-gép gyanánt szerkesztett mótor keresztmetszete, a 3. ábra a csapószelep részletrajza, a 4. ábra a mótor egy kiviteli módozatának, a m^ly mindkét forgási értelemben járatható, reszletes metszete, az 5. ábra egy keresztmetszet, a mely a belső szelepek és az elosztó tolattyú elrenrendezését mutatja be. a 6. ábra homloknézet, a mely a mótor forgási irányának megváltoztatásánál a csapószelepek kormányzását mutatja be, A 7. ábra fölülnézet, amely egy teljes motornak kompound - gép alakjában való kiképzését mutatja be. A mótor szerkezetének alapelve egy mozdulatlanúl álló elemnek elrendezésében áll. a mely körül egy forgató gyűrű forog. A gyűrű belső kerületén csuklósan alkotott csapószelepekkel van ellátva. Ezen csapószelepeknek a mozdulatlanúl központi test vájataiban elfoglalt helyzetei határozzák meg a nyomás alatt levő folyadéknak beömlését és kiömlését, a mennyiben a szelepek váltakozva nyitják és zárják el a központi. testben levő be- és kivezető csatornákat. Ezen központi testet ezentúl «eloszto»nak fogjuk nevezni. A I) elosztót egy henger képezi, mely kerületének két diametrálisan szemben fekvő részén ki van vágva. Ez a két kivágás egymással teljesen összeillő mélységét úgy szabjuk meg, hogy a csapószelepek végpontján a szelepek leesésénél a vájulat fenekén csússzanak. A forgató gyűrű belső kerülete szorosan a D elosztó kiemelkedéseinek kerületére fekszik, tehát az elosztó a gyűrűben két kamrát képez és egy kétkarú emeltyű gyanánt szerepel. Az M hajtógyürű konczentrikus forgása közben a D elosztónak kiugró részein vezettetik, a mint az az 1. ábrában be van mutatva, tengelyirányú eltolódását a B karimák gátolják meg, melyek a forgatógytinik két oldalán vannak megerősítve és a 1) elosztó sik fölíiletein csúsznak, amint az a 2, ábrán látható. A D elosztó és a B