11880. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló anyag és eljárás annak előállítására
2 faj bírja ki a savaknak behatását minden kár, illetve törékennyé válás nélkül és másodszor ezen módszer nem engedi meg, hogy az aszbesztmasszához valamely a savak álra! megtámadható anyagot, pl. kalcziumnak, illetve magnéziumnak karbonátját vagy hydrátját és efféléket hozzá keverhessünk. Ezenmódszer továbbá még azon hátránnyal is bír, hogy az aszbssztmassza által fölvett silikátnak (vízüvegnek Nas Si4 Og) egy része esetleg föl nem bontható, mivel az emített masszának hézagaiba behatoló jelentéktelen savmennyiség mindenekelőtt a j^Ffcnlévő szénsavas mész stb. és nem a silikát által vétetik igénybe ; ezenfölül a sav behatásánál, t. i. ha esetleg az említett karbonátok vannak jelen, gázfejlődés állhatna be és ezáltal a masszának fölfúvatása ^s szétroncsolása idéztetnék elő és végül az aszbesztmasszához esetleg hozzákevert anyagok (a kalcziumnak, magnéziumnak stb. karbonátjai, hydrátjai) a sav által föloldatnak. Az itt fölsorolt hátrányok azért fontos jellegűek, mivel ha tiszta aszbesztmasszát alkalmazunk pótanyagok nélkül, ez a kész anyagnak árát fölötte növelné, míg az előbb említett anyagok valamelyikének, pl. szénsavas mésznek hozzá adagolása által, melyekből minden kg. aszbeszthez két és több kg. adagolható, az előállítási költségek tetemesen csökkentetnek, úgy, hogy ezen anyag utóbbi számos oly alkalmazást találhat, melyből azt túlmagas előállítási ára kizárná. A jelen találmány tárgyát képező eljárás tűzálló anyagnak előállítására aszbesztrostoknak kovasavval való összetapasztása, illetve köté^s által már most lehetővé teszi nagy mennyiségű kovasavnak a rostmasszába egy egyetlen műveletben való behozatalát, a mikor is az ezen eljárás foganatosítására szolgáló vegyszerek az aszbesztrostmasszához adagolt pótanyagokra semmiféle behatást nem gyakorolnak és a kovasavnak a silikátoldatból való kiválasztására szükséges anyag a kiválasztási reakcziónál nyert melléktermékből mindig jelentékeny költség és munka igénybevétele nélkül újból regenerálható. Ezen eljárásnak gyakorlati ^foganatosítási ezéljából az aszbesztrostokat, úgy mint az eddigi eljárásoknál, fölaprítjuk és vízzel tésztás masszává gyúrjuk, melyet a papirmaszszához hasonló módon, úgy kézzel, mint ismeretes mechanikus segédeszközök segélyével lemezekké formálhatunk; mielőtt ez azonban megtörténnék, a masszához az előállítási költségeknek vagy a kivánt termék fajsúlyának csökkentése vagy pedig a termék színének módosítása ezéljából kalcziumnak, magnéziumnak, vasnak stb. karbonátjait vagy oxydjait keverjük hozzá. Az ekként nyert tésztaszerű masszát már most lemez- vagy tetszőleges más alakba hozzuk, megszárítjuk és ismeretes módon kovasavoldattal összeragasztjuk vagy impregnáljuk, ezután az impregnált darabokat sajtolásnak vetjük alá, melynél azok szabályos alakot nyernek, mely a még következő műveletek alatt semmiféle változást nem szenved és azután újból szárítjuk. Miután ez megtörtént, a darabokat, nátronvízüvegnek Na2 Si4 09 erős előnyösen 30—3ö° Bé-s oldatával itatjuk, újból szárítjuk és vastagságukhoz képest 24 órán át vagy hosszabb ideig savas alkalikarbonát (NaHCos ) vagy (KHCo3 ), vagy [NHj HCo3 J vizes oldatába befektetjük. Az aszbesztmasszának hézagaiban tartalmazott nátronvízüvegnek és a savas alkalikarbonátnak kölcsönös behatása következtében a következő egyenlet Na2 SiA -f 2NaHC03 = 4Si02 + 2X3200, +Ha 0 értelmében egyrészt kovasav, mely az aszbesztmasszának lyukacsaiban megmarad és másrészt nátriumkarbonát, mely az oldatba megy át, képződik, úgy hogy az eredetileg az oldatban volt savas alkalikarbonát neutrális karbonáttá változik. Az előbbiekben taglalt, valamely savas alkalikarbonátnak alkalmazása ált;:l jellemzett eljárás a kovasavnak szabad savak (H2 S04 ,HC1, stb.) segélyével való kiválasztásán alapuló eddig ismert eljárásokkal szemben a következő lényeges előnyökkel bír: 1. Erős nátronvízüveg-oldatnak alkalmazhatósága által ezen és a kettős szénsavas nátron közötti cserehaíás által nagyobb meny-
