11880. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló anyag és eljárás annak előállítására

nviségü kova;<avnak az asabesztmaseza lyukacs.iiba való ler diódája van biztosítva, miáltal annak szilárdsága növeltétik. 2. A kettős szénsavas nátron a rostmaszszi al'atréízeire semmiféle vegyi behatással nincsen, tehát az említett masszának összetételét semmiképpen nem befolyásolja, a mi szabad sav alkalmazásánál nincsen így. 3. A kettős szénsavas nátron annak a silikáttal impregnált aszbesztmasszára való behatásánál semmiféle gázfejlesztésre nem ad okot, mely által a massza fölfúvatnék és szétszakíthatnék. 4. A savas alkalikarbonátnak összmeny nyisége hasznosíttatik, mivel az csak a víz üveggel lép reakezióba, míg szabad savakkal dolgozva az ellenkező következett be, a mennyiben ez utóbbiak az aszbesztmasszához hozzákevert anyagokkal is egyesültek és ezáltal kárba veszett költségeket okoztak. 5. A kettős szénsavas nátron alkalmazása továbbá azon előnyt is nyújtja, hogy a kovasavnak a silikátból való kiválasztásánál neutrális nátronkarbonátot nyerünk melléktermék vagyis oly anyag gyanánt, melyet könnyen alakíthatunk át az eljárás foganatosítására szükséges kettős szénsavas sóvá. Vagyis más szavakkal: az eljárás a savas alkalikarbonátnak a kovasav kiválasztására való alkalmazása következtében semmiféle hulladékterméket nem eredményez, a menynyiben az eljárásnak melléktermékei ez utóbbinak foganatosítására újból alkalmazhatók, a mi a kovasavnak, szabad savak segélyével való kiválasztásánál nem lehetséges, mivel ekkor melléktermékek gyanánt nátronsulfát vagy chlórnátrium oldatát, vagyis oly anyagokat nyerünk, melyeket értéktelen hulladéktermékeknek kell tekintenünk. (5. A silikátnak kettős szénsavas nátronnal való kezelése még a következő előnynyel bír: ha a silikátot kénsavval vagy só savval kezeljük (a mikor is a savakat fölös mennyiségben kell alkalmaznunk), akkor az oldatban a reakezióhoz okvetlenül szükséges savnak és a reakcziónál teljesen szükségtelen sónak keveréke áll elő; az ilyen oldatban tartalmazott savnak mennyisége aréométerrel már nem határozható meg, úgy, hogy a savmennyiségnek nagy üzem czéljaira való meghatározása fölötte komplikálttá lesz. Ezenfölül az ilyen oldatot, ha annak sótartalma igen növekedett, az abban tartalmazott savval együtt hulladék gyanánt mellőznünk kell, mivel a két említett anyag elválasztásának költségei a nyert terméknek értékét meghaladnák. Ezzel ellentétben a silikátnak nátriumbikarbonáttal való kezelése neutrális szénsavas nátront eredményez, mely az oldatnak értékét nem befolyásolja. 7. Nátriumbikarbonátnak alkalmazása következtében annak regeiieráltatásaa reakcziónál keletkezett melléktermékekből igen egyszerű ; ezen czélból csak szénsavat kell az oldaton keresztül vezetnünk, miután a kész tűzálló darabokat az oldatból kivettük vagy ha az említett darabok még az oldatban vannak. Az előállítandó daraboknak silikáttal és bikarbonáttal való kezelése a darabok szilárdságának növelése czéljából többször ismételhető ; éppen úgy a daraboknak szárítása azoknak vízüveggel való imprégnáltatása után elmaradhat és azokat közvetlenül a bikarbonátoldatba hozhatjuk, csakhogy ezen esetben az utóbbinak behatása lassúbb lesz. Hogy a nátriumbikarbonát-oldat, mely az aszbesztmassza kezelésére szolgál, idegen sók, kivéve szénsavas nátron, bevezetése által ne tisztátlanítassék, kivánt esetben az aszbesztmasszának első kötésére szolgáló kovasav-oldatot vízüveg és kénsav vagy sósav helyett káliumnátrium vagy ammo niumbikarbouáttal is állíthatjuk elő. Ezen esetben előnyösen a vízüveg 15° Bé és oldatának két térfogatára egy térfogat 5° Bé- és nátriumbikarbonátot alkalmazunk. Az alkalikarbonáttal impregnált darabok különben, a kovasavnak a silikátból való kiválasztása czéljából savas karbonátoldattal való kezelés helyett egyszerűen szénsavoldattal is kezelhetők. Ezen esetben a kezelendő darabokat vízzel töltött, hermetikusan elzárt tartályba hozzuk, melybe nyomás alatt szénsavat vezetünk be ; 24 óra letelte