11710. lajstromszámú szabadalom • Gázlángoknak távolból való fölgyújtása és eloltása villamosság segélyével

- 2 lyozó elhelyezését mutatja, mely azon vonalban van beiktatva, a melyben a gázlángzók vannak. Az x fajta lángzók (1. ábra) egy a zárórészecskével vannak ellátva (golyó, kúp vagy más hasonló darab), mely a b gázbeáramló nyílásra van helyezve, a födőrészecske fölé egy lágyvasból való c tömeg van helyezve, az A mágnes a v csavar által a V alakú d résszel van összekötve, mely d rész az a zárórésszel és c lágyvastömeggel egyvonalban van; a C lámpást a B tekercs veszi körül; ezen fölül egy D aczélrúd van a C lámpásban elhelyezve. Az A permanens mágnes, melynek egyik pólusa F-ben van, nem elég erős arra, hogy rendes körülmények között a c tömeget és a záró részecskét hordhassa, midőn azonban egy bizonyos irányú áram a B tekercsen áthalad, a I) aczélrúd mágnesessé válik és hatását az A mágnes hatásával egyesítve magához vonzza, fölemeli a c tömeget ée a zárórészecskét. Midőn azonban a B tekercsen ellenkező irányú áramot bocsátunk át a 1) mágnes ellenkező értelemben működik, következéskép az a részecske ülésére esik, és a gáz beömlését megakadályozza. A D mágnes, melynek polarizácziója a tekercsen áthaladó áram irányának megfelelően változik. Midőn az áram oly irányú, hogy d pólus egyértelmű lesz i>-vel, az e tömeg felemeltetik. Ha az áram iránya olyan, hogy a v és d polusok ellentétes értelműek, a c tömeg leesik. A c tömeg tökéletesebb zárás czéljából fönt megfekszik. E gázlángzófajta variánsaképen használható a 2. ábrában föltüntetett elrendezés, melyben a c tömeg el van hagyva és a d darab közvetlenül az a födőrészre hat, melynek ülését egy központos nyílással ellátott csavar képezi. Az y fajta gázlángzók (3. ábra) alkatrészei : egy kemény aczélból készült és a C lángzó belsejében elhelyezett 1> rúd; a B orsó, mely C lángzót veszi körül, az a zárórészecske és a c lágyvastömeg. Ha a B orsóba bármily természetű áramot vezetünk, akkor a D rúd mágnesessé válik és a c tömeget magához rántja, mely maga is mágnesessé válván, az a zárórészecskét magához vonzza, mely most a gáznak utat enged. Hogy a gáz elzárását eszközöljük, a B orsóba váltakozó és fogyó erősségű áramokat vezetünk. A D rúd egy hatásképtelen aczéldarabbá lesz és az a zárórész visszaesik ülésére; a c tömeg ráesik és teljes elzárást biztosít. E gázlángzók variánsai képen használhatók példának okáért a 4., 5. és 6. ábrákban föltüntetett elrendezések' A 4. ábrában B orsó, a helyett, hogy a lángzót körülövezné, oldalt van elhelyezve és ebben az esetben magva hat a c tömegre. % Az 5. ábrában c tömeget az 1. és 2. ábrákban d-vel jelölt rész helyettesíti. A 6. ábrában a gáz a helyett, hogy egy c lángzón haladna át, O-be ömlik s a B orsó egy t csövet vesz körül, mely belsejében egy kellőképen megerősített e rézsipkát tartalmaz, a melynek közepében egy kis e1

vasszögecske van. Itt a t cső kapja a U kemény aczélrudat, melynek mágneBsége a c tömegre az e1

szögecske útján átszármazik, míg az c sipka a gáznak a csövön keresztül való elillanását meggátolja. E gázlángzókon kisugárzó gáznak meggyújtása egy alkalmas fémdrótnak izzítása által végezhető. E drót oly módon van alkalmazva, hogy elektromosság által előidézett melegség és az éghető gáz belsejében elhelyezett és már említett drót által okozott sűrítés egyszerre legyen értékesíthető. Mint látható, az áram csak kizárólag arra szolgál, hogy a fémdrótot azon hőmérsékletre hozza, a melynél azt a tulajdonságot veszi föl, hogy a gáz abszorbeálja és fölmelegedése közben sűríti. A szóban levő drót lehet platinából, palládiumból vagy bármely fémből, mely oly tulajdonsággal bír, hogy az éghető gázokat sűríti. Az irridált platinánál pl. e hőmérsék, mely körülbelül 200°, aránylag igen gyönge áramot igényel. A gáz érintkezve, a drótot okvetlenül izzásba hozza és a lángzó meggyulad, az áramnak és a gáz sűrítésének egyidejű hatása által. Ugyanígy állana a dolog más gázokra nézve is. A drót ekkor sokkal csekélyebb hőmérsékű, mint ha tisz-