11710. lajstromszámú szabadalom • Gázlángoknak távolból való fölgyújtása és eloltása villamosság segélyével
3 -tán elektromosság létesítené a meggyújtást, minthogy tényleg csak a láng hőmérséklete hatásának van alávetve, melyet még az izzító áram által előidézett hatás növel. A drót vagy konflagrátor az ábrák által vázolt alakokban fordulhat elő. A 7. ábra, mely alaprajz, az f drót közepén egy kis fonatba van sodorva vagy egy egyszerűen egyenes és hirtelen van hajlítva f oly módon, hogy e hajlás vagy könyök alján a drót önmagával érintkezik. A hajlás vagy promontórium f1 a lángba nyúlik s ezt nem járja át semmi áram, tehát csak a láng hőmérsékletének van alávetve, míg az a rész, hol az áram halad, csak a láng kisugárzása hőmérsékletének van alávetve, a melyet még növel a keresztülhaladó, aránylag gyönge áram által eredményezett hőmérsékemelkedés. A lángon kívül elhelyezett tulajdonképeni drótnak megolvadásától tehát nincs mit tartani. A hajlás vagy promontorinm fémből készíthető, pl. palládiumból, de másból, mint maga a drót, a mely iridált platinából vagy más fémből készült, oly módon, a mint a 8. ábra mutatja. Az utóbbi mód különösen Bunsen lángzók számára alkalmas. Midőn pillelángzókról van szó, a fémdrót a lángban merőleges irányban van elhelyezve, de nem a világító, hanem a kék részében. Ha a túlságos hőtől tartunk, mely a drótot megolvaszthatná, egy kis grafithenger g alkalmazható, melyre az f drótot rátekerjük (9. ábra). A grafit tömege fokozatosan melegszik át, s hőfokkülönbségtől nincs mit tartani. Ezeket elmondva, lássuk most az alkalmazott kommutátornak tervét. E kommutátor áll bizonyos számú, egy sík lapon oly módon elhelyezett billentyűkből, hogy két meghatározott billentyűt érintve, a gázlángzók vonalában egy N intenzitású áram terjed el. Két más billentyűt érintvén, N1 intenzitású,áram fog keringeni. Két más billentyűt érintvén, N intenzitású áramot terjesztünk, de negatív értelemben és így tovább. Végre két billentyű érintése által 1 és az után 0 intenzitású áramot gerjesztünk. Ezen fölváltva pozitív és negativ fogyó intenzitású áramok néhány pillanat alatt egy orsó belsejében vagy közelében elhelyezett aczéldarabot mágneses hatással egyáltalán nem bíró állapotba hoznak. A 10. és 11. ábrák kommutátor elrendezését mutatják. Egy P markolat két derékszögű p és px haj lássál bír, melyek egy vonal két végével vannak összekötve, pl. m1 m'* ms m4 m6 ms m' ma m9 billentyűből álló sorozat az M1 M1 Ms Mi Mr > 3Í6 AP M» zink és szénből álló elemmel van összekapcsolva. E markolat karjai p és p1 végigsétálnak a billentyűkön úgy, hogy a karok mindig két billentyűvel kerülnek szembe. E föltételek mellett az előbb említett eredmény éretik el. Szintúgy elérnők azt egy emeltyű által alkotott kommutátorral, mely egy középpont körül forog és egymás után viszi a vonal a és b kontaktusait különböző rudakon és billentyűkön. Bármelyiket is érintsük meg, pl. m9 és m8 billentyűket, a föntebb említett ij lángzók maradnak csupán égve. Ha pl. m8 és m1 billentyűket érintjük, mind a két fajta x és y lángzók mind maradnak égve. Aztán egymás után a többi billentyűket is érintve, jobb felé haladva, az öszszes lángok kialusznak. A p ós px kontaktusok összeköttetésben vannak a készüléken áthaladó vezetékkel. 1. állás. Az m1 ma szorítók 11. ábra szerint vannak az elemekkel összekötve. Látjuk, hogy a p és p1 kontaktusok m9 és íw8 szorítókkal érintkeznek s ha a vezetéken a 8 elem árama áthalad, a pozitív pólus £»-ben lesz. 2. állás, p érinti m8 -at, p1 érinti w7 -et. Ezen állásban, mivel m8 az M7 zinkjével és m7 az M" rezével van kapcsolatban, csupán 7 elem árama halad a vezetéken át és ekkor a pozitiv pólus pl -ben lesz. 3. p érinti m7 -et, px érinti íw6 -ot. Ezen állásban, mivel me az M1 rezével és az 3/5 czinkjével van kapcsolva, az M1 elem nem működik közre. így már csak 6 elem árama kering és a pozitiv pólus />-vel áll kapcsolatban. Ily módon egy-egy elemet kikapcsolhatunk és a vezeték pólusait megfordíthatjuk. Végül.
