11436. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgéptolattyúk kenésére
csatornaágak mindegyike a tolattyútükörnek egy-egy n hasítékát táplálja. Ugyanazon eredmény, habár tökéletlen módon, az által is elérhető, hogy az m csatornákba sodronynyalábokat illesztünk be, melyek ezen csatornákat több, szűk vezetékre osztják föl, melyek az olajat visszatartják ós megakadályozzák, hogy az közvetlenül az m csatornáknak legmélyebb részébe folyjon. Oly expanziós vezényműveknél, melyek két egymás fölött elrendezett, külön exczenterek által mozgatott tolattyúval bírnak, a fölső tolattyúlemeznek biztos kenése az által érhető el, hogy az elosztó tolattyúban függélyes szűk furatokat rendezünk el, melyeken az n hasítékokból kifolyó olaj a kapilláris hatás következtében fölszáll és a két tolattyú közé jut. A helyett, hogy a kenőcsatornákat a tolattyú anyagában rendeznők el, azokat sok esetben, ha azt előnyösebbnek találjuk, a tolattyúkagylóban is elrendezhetjük. A 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a li tolattyúrúd a czentrális i furattal van ellátva, melybe a vagy magán a h rúdon megerősített, vagy ezzel hajlékony cső által összekötött B kenőkészűlékből olaj vezettetik be. Az olaj a tolattyúnak anyagában elrendezett körülfutó q vezetékbe folyik és néhány bizonyos kölcsönös távolságba elrendezett o nyíláson át a csúszó fölületekhez hatol. A jelen találmánynak egy másik foganatosítási alakja, a 8. és 9. ábrákban metszetben, illetve fölülnézetben van föltüntetve. Az olaj itt a tolattyúszekrénjmek közepe fölött elrendezett B kenőkészűlékből csöppenként a D tolattyúnak fölső, concav fölületére folyik. Ezen fölületnek legmélyebb pontján a t nyílás van elrendezve, mely több, a tolattyú anyagában elrendezett p csatornával közlekedik. Ezen csatornák a tolattyúkarimának q csatornájába torkolnak, melyből az olaj az o nyílásokon át a tolattyútükörre jut. Ekként a tolattyútükörnek összes részei, még pedig úgy a kerületen lévő részek, valamint azok is, melyek a kiáramlási és a beáramlási nyílások között vannak, megkenetnek. 3 -Függélyesen elrendezett tolattyúknál a leírt berendezés nem alkalmazható, a miért is ekkor a 10. és 11. ábrákban metszetben, illetve nézetben föltüntetett elrendezést használjuk. Jobb kenés czéljából két B kenőkészűléket alkalmazunk, melyek a tolattyúszekrény födelének karimáiba vannak becsavarolva és melyek az olajat csatornákon keresztül vezetik a tolattyúszekrénynek gőzkamrájába. Ezen olaj a tolattyúkarimának s vájatába és ebből a két t nyíláson át a tolattyúnak körülfutó q hornyába jut, mely a tolattyútükörhöz hozzáfekszik. Az olaj mindenek előtt a tolattj úkarimának fölső föliilete mentén oszlik el, azután a függélyes q csatornán keresztül lefolyik, hogy végül a q csatornának vízszintes részében összegyűljön. Ekként a tolattyútükörnek összes részei megkenetnek. A 12. és 13. ábrákban föltüntetett berendezésnél az olaj a tolattyútükörhöz néhány bizonyos kölcsönös távolságban elrendezett b1 csatornán át vezettetik. Ezen csatornáknak o torkolatai, a mint a 12. és 13. ábrákban jobboldalt látható, egymással a tolattyútükörben elrendezett a csatornán át közlekednek. Ezen csatornának az a rendeltetése, hogy a kenőanyagnak egyenletes elosztását az egész fölületen lehetővé tegye. Megjegyzendő, hogy az olajbevezető csatornák itt is csak a tolattyútükörnek kerületén, nem pedig a kiáramlási csatornát a beáramlási csatornáktól elválasztó falakon vannak elrendezve, mi által megakadályoztatik, hogy a kiáramló gőz olajat magával ragadjon. A függélyes b2 csatornákhoz vízszintes b1 csatornák csatlakoznak, melyek a tolattyúszekrénynek külső fölületén végződnek. Hogy ezen csatornákba olajat vezessünk be, a tolattyúszekrények kívül a körülfutó Fcső van elrendezve, melynek a tolattyútól való távolsága a gépnek specziális szerkezetétől függ. A V cső a b csőtoldatok által minden egyes b1 csatornával összeköttetésben áll (13. ábra). Ezen cső kivánt esetben a tolattyúszekrénynek anyagában fúrt csatornával helyettesíthető.
