11436. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgéptolattyúk kenésére
_ 4 _ A V cső a B kenőkészűlék által tápláltatik olajjal. A mennyiben előnyösnek mutatkozik, a tolattyúszekrénynek szemben lévő oldalán egy második kenőkészűlék rendezhető el. Bizonyos esetekben a V eső is elmaradhat és minden egyes bl csatorna külön kenőkészűlékkel köthető össze. A 14. és 15. ábrákban föltüntetett egyszerűsített berendezés oly tolattyúknál alkalmazható, melyek egy a tolattyútükörbe beillesztett kerettel vannak ellátva. A mint látható, a belső csatorna, mely arra szolgál, hogy az olajat a tolattyútükörnek kerületéhez vezesse elmarad. Az olaj közvetlenül egy vagy több b1 csatornán át azon hasítékhoz jut, mely a keretnek és az azt befogadó horonynak függélyes fölületei között van. Ha az olaj elég meleg, akkor az a hasítékban szétterjed és a tolattyútükörbe jut. Hogy lekopott tolattyútükröknél, melyek egy lemez ráillesztését igénylik, ezen berendezést alkalmazhassuk, a tolattyú tükörnek ezen lemezét két részből állítjuk össze (a 14. és 15. ábrák jobbról), mi által hasíték képeztetik, melyen át az olaj a tolattyú -tükörre juthat. A ráillesztett lemez egy darabból is állhat. Ezen esetben az olajat egy ezen lemezben elrendezett csatornába vezetjük, mely azt kis függélyes vagy rézsútos csatornák segélyével elosztja. Rézsútosan vagy függélyesen elrendezett tolattyúknál az n hasítéknak fölső fölületein g hornyokat rendezhetünk el (16. ábra), melyek az olajat a tolattyútiikörnek különböző pontjaira vezetik és megakadályozzák, hogy az a tolattyúnak alsó részén összegyűljön. A leírt berendezések nemcsak gőzgéptolattyúkon, hanem lokomotivkazánoknál a gőz kibocsátására szolgáló szabályozó tolattyúkon, valamint minden egyéb gőztolattyúnál is alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gőzgéptolattyúknak vagy más gőztolattyúknak kenésére, jellemezve a, illetőleg q olajbevezető csatornák által, melyek a tolattyútükörben vagy magában a tolattyúban vannak elrendezve és arra szolgálnak, hogy a kenőanyagot az egymáson csúszó fölületekre vezessék. 2. Az 1. alatt jellemzett berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az A tolattyútiikörnek kerületén elrendezett d léczekkel lefödött hornyok vagy a csatornák által, melyek egy kívül elrendezett B kenőkészülékkel közlekednek és az olajat n hasítékon vagy szűk g hézagolásokon vagy o nyílásokon át a tolattyútükörnek a tolattyú által érintett egyes pontjaihoz vezetik. 3. Az 1. alatt jellemzett berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy d fémkeret által (4. ábra), mely egy a tolattyútükörnek kerületén elrendezett, a csatornába van beillesztve és mely alsó részében akként van levágva, hogy ott egy m olajbevezető csatorna képződik, melyből az olaj egy szűk n hasítékon át a tolattyútükörre vezettetik, a hol is a ki- és bebocsátó csatornák között lévő harántrészek olajbevezető csatornákkal nem bírnak, hogy a kenő közegnek a kiáramló gőz által való tovaragadtatását megakadályozzuk. 4. Berendezés függélyesen vagy rézsútosan elrendezett tolattyúk kenésére, jellemezve egy tolattyútükörnek egy körülfutó hornyába beillesztett és alsó részében rézsútosan elvágott d fémkeret (6. ábra) és hosszhornyokkal ellátott /• sínek vagy sodronynyalábok által, melyek az m olajbevezető csatornákba illesztetnek és melyeknek az a rendeltetésük, hogy ezen csatornákat kisebb csatornákra osszák, melyek a tolattyútükörnek különböző pontjait táplálják és az olajat a csatornáknak fölső részeiben visszatartják. 5. Az 1. alatt jellemzett szerkezetű oly berendezéseknél, melyek egymás fölött elrendezett tolattyúknak kenésére szolgálnak, az alsó tolattyúban szűk furatoknak vagy hasítékoknak elrendezése, melyek az olajat a fölső tolattyúhoz vezetik. 6. Az 1. alatt jellemzett berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az által.
