11085. lajstromszámú szabadalom • Üreges idomított kerekkövek (vázkövek), valamint azok alkalmazása különböző építményekhez

köttetnek a falazatba, mely kötés aránylag gyönge, addig a keretkövek alkalmazása mellett a szerkezeti részek teljesen körül vannak övezve, minden oldalukkal kötve vannak és így a kötés teljes és tökéletes. Ebből következik, hogy ezen keretkövekből készült favázas épület nagyobb hordképes­ségű, mint az eddig ismert ilynemű épít­mény, mert az oszlopok, tartók és feszítők által képzett mezői nem pusztán egyszerű töltőanyaggal, hanem hordképes falakkal lesznek kitöltve, melyeknek szilárdsága a falakkal elmozdítliatlanul és föloldhatatla­nul összekötött szerkezeti részek által biz­tosítva van. Míg eddig ilyen favázas építést csak gyári, ideiglenes jellegű épületek és ritkán emeletes házak építésére alkalmazhattuk, ilyen keretkövekkel való vas- vagy favázas építést bármilyen építmények, sőt többeme­letes lakóházak építésére is alkalmazhatjuk. Azon esetben, ha a vázszerkezet fából készíthető — a faoszlopok, tartók és feszí­tők az üregekben helyeztetvék el, a levegő által folyton érintetnek és így tartósságuk nagyobb, mintha be lennének falazva. Ezen keretkő-falak magukban véve a szükséges hordképességgel bírnak, a faszer­kezet tehermentesíttetik, ez tehát kisebb mérettel alkalmazható és így olcsóbban ál­lítható elő. Többemeletes házak építésénél, melyek egyúttal lakóházak gyanánt szolgálnak, a vasvázas szerkezetek előnyösebbek. Ezek tervezésénél elv gyanánt fölállítandó és szigorúan betartandó, hogy a vasszerkezet­nek csak saját súlyát kell hordania és így föladata csakis az, hogy a magas falak sta­bilitását biztosítsa, mi mellett a falaknak a saját súlyuk és minden többi megterhelés hordására vannak hivatva. Ezen elv alapján kell az összes számítást megejteni. E mel­lett azon előny jelentkezik, hogy a vasszer­kezetek egyszerű hengerelt I vagy TJ ke­resztszelvényű vastartókból állíthatók elő és hogy a falak számára olyan méreteket eredményeznek, hogy az első emelettől föl­felé minden fal számára csak egy vagy két vázkőtipus szükségeltetik. A mi a keretkövek alakját illeti, a vas­vagy favázas építésnél leginkább alkalma­sak a 22., 23. és 24. ábrákban bemutatott H. L és T-alakú kövek, mivel ezeket kitű­nően és előzetesen fölállított épületvázhoz, illetve annak alkatrészeihez alkalmazni le­het. A 3. és 4. lapon a vázas építmény egyes szerkezeti részei vastartókkal vannak gondolva, még pedig 1 tartók az oszlopok és vízszintesen fekvő tartók számára és U vasak az átlós irányú feszítők számára. Ezen szerkezeti részek bizonyos esetekben fából is lehetnek, mint ez már előbb em­líttetett. Ezen lapokon a falazat és szerkezet kö­zötti összeköttetés az előbb említett külön­leges kövek alkalmazásával van kitüntetve és pedig : a 20. ábrában egy oszlop H kövekkel és a 27. ábrában egy oszlop L kövekkel és a 28. ábrában egy oszlop T kövekkel van körülövezve. A 29. ábrában a H kövekkel való kötés elrendezése van bemutatva és pedig azon esetben, midőn az oszlop két fal kereszte­zésében áll. Ezen kötést a kövek megfelelő megmunkálása mellett T vagy L-alakú kö­vekből is elő lehet állítani. A 30. ábra ugyanezen megoldást azon esetben mutatja, ha a keresztező falak nem egyenlő vastagságúak. A 31. ábra az épületsarok kötését mu­tatja, illetve két egymáshoz közel álló osz­lopnál ezen kérdés megoldását és pedig az ábra fölső része y falvastagságú fölsőbb emeleteknél, az ábra alsó része pedig x fal­vastagságú alsóbb emeleteknél, még pedig úgy képzelve, hogy az oszlopok egészen keresztülfutnak. A 32. ábra egy vízszintesen fekvő tartó befalazását mutatja azon esetben, midőn a tartó magassága a kő magasságával (z mé­retével) megegyezik. Ha a tartó z méretnél magasabb, úgy két sor félkövet rakunk melléje. Hogy a tartót teljesen beágyazhassuk, egy-két sor­ral mélyebben b vasbádogot helyezünk el A 33. ábra átlós irányban fekvő feszítő befalazását mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents