11085. lajstromszámú szabadalom • Üreges idomított kerekkövek (vázkövek), valamint azok alkalmazása különböző építményekhez

- 5 -Ezen esetekben is használhatjuk mind az említett különleges formákat. Ha a vázas építmény üreges falakkal építtetik, akkor azon üregek, melyekbe vasvázszerkezeti részek helyeztetnek el. hordképes anyaggal töltendők ki, mivel az egyes szerkezeti részek minden oldalról körülburkolva hordképesebbek és rozsda ellen védve vannak. Legalkalmasabb ezen czélra beton- vagy czenrentgipszkeverék, a mi a ^vassal jól köt. Mükeretköves váz építés (V. tábla). Az előzőleg leírt keretkövekkel mindennemű építkezést igen új és sok esetben teljesen megfelelő új módszer szerint lehet eszközölni, ha tudniillik az előbbiekben leírt vázas építkezésben a fa- vagy vasszerkezeteket hord- és ellentállásképes műkőanyag (például csömöszölt beton) által pótoljuk, azaz ha a keretköveknek azon üregeit, melyeken át a vázas építkezést képzendő oszlopok, tartók és támaszok középvonala átfut, ezen anyaggal töltjük, akkor a falak üregein belül a mondott középvonalak irányában elfutó szilárd (kompakt) és egymás közt teljes egészet képező műkőtömegek erednek, melyek ha megfelelően elrendeztetnek, a vázas építés hivatását töltik be, azaz az épület stabilitását biztosítják és a váz mezejének töltéseit hordják. Ezen módszernél a váz műkőtömegből van előállítva, tehát «műkővázas építési módszer»-nek nevezhető. Ezen műkővázas építkezés alkalmas arra, hogy favázas falakat és fából készült vázas építkezéseket pótoljon és előnyösen alkalmazható gyárak, nyári lakok, kisebb lakó házak és hasonlók számára. Az előnye ezen új módszernek az, hogy tűzmentes, ellentálló minden időjárás és hőmérséklet befolyásának, föltétlenül száraz, egészséges és mégis igen olcsó. Ilyen műkővázas építkezésüknél tekintettel kell arra lenni, hogy a használandó anyag más elrendezést és más kötéseket igényel, mint a fából vagy vasból készült vázak. Az V. táblán egy különleges esetben (34. ábra) a követendő elvek föl vannak tüntetve. Ezek a következők: Mindenek előtt a műkővázat úgy kell tervezni. hogy az esetleg a mezők töltése nélkül is liordképes legyen és a kívánt megterhelést elbírja. Az oszlopok az épület be- és kiugró szögletein és azon helyeken, hol az összes emeleteken átfuthatnak és egyidejűleg megtámaszthatok, rendezendők el, mint a hogy a 35. ábrában van föltüytetve. A megfelelő keretkövek egymás fölé eső üregei anyaggal kitöltetnek, mi által oszlopok keletkeznek. A tartók képeztetnek két vagy több sor üregnek anyaggal való kitöltése által. Ezen töltelék az egyes köveket egymás közt összeköti és szilárd, hordképes egészet képez. Az oszlopok egymástóli távolsága a tartók kiszámított hordképessége alapján határozandó meg. A támaszok akképen alkalmazandók, hogy az oszlopokra gyakorolt vízszintes toló-erő a falkötő vasak által ellensúlyozható legyen. Hogy ezen toló-erő bizonyos határon belül tartassanak, a támaszok legkevesebb GO fok hajlással rendezendők el. Ha az oszlopok nagyon közel állanak egymáshoz, akkor támaszok helyett vízszintesen támasztó összekötések alkalmazhatók (pl. 35. ábra a teremnél). A 35. ábrában az oszlopok, tartók és támaszok pontozott vonalak által vannak megjelölve. A 36. ábrában az épület balszárnya nagyobbított méretben van az, ezen különleges esetben nyerendő falkötéssel föltüntetve és a keretkövek azon üregei, melyek az oszlopok, tartók és támaszok képzése végett anyaggal töltetnek ki, kis körökkel vannak megjelölve. A kötés az által keletkezik, hogy a kőmíves a fölfalazással a meghatározott kötéssel (futó, kötő stb.) az oszlopoknál és feszítőknél kezd és ezen kötést a mezők közepe felé folytatja. Az egyes sorok mindig a mező közepén csatoltatnak egymáshoz. A támaszok képeztetésére a fölső sor kövei olyan mértékben eltolatnak az alsó