11048. lajstromszámú szabadalom • Elektromos árammérő óra
- 3 -Minthogy ez a csúcs lejtős füliilet szerint van elvágva, mint az az 1. ábrából kitűnik. az E íölület mentén fölemelkedik, mi Közben oly mértékben, mint azt rugalmassága megengedi, eltolódik. Ennél az eltolódásnál a T szögletdarab TL karjára fekvő g2 csúcs a szögletdarabot eltolja és a t rugó végét a V1 kerékből kikapcsolja. Az utóbbit az fL rugó magával viszi és a végtelen v csavar segélyével a jelző számlapok K óraművet forgásnak indítja. A F1 kerék forgása addig tart, míg a G tű gl csúcsa az E fölíiletre fekszik és ha az E fölület forgása következtében a G tű g1 csúcsa a fölület elvágásához ér, a t2 rugó a T szögletdarabot, melyet a g1 csúcs többé vissza nem nyom, a kezdeti helyzetbe viszi vissza, a t rugó újból a V1 kerék V fogaiba fogódzik és a kereket és így az óraművet is megállítja. Az E fölület és az I tengely ennek daczára tovább fog mozogni, ha csak a G tű, valamint az M rúd annak következtében, hogy az 1 csévén áram megy át, lesülyedve marad. Könnyen érthető, hogy a számlapokon az eltolódás az ampere-mérő G tűjének elmozdulásával arányos, mert minél mélyebbre siilyed a G tű, annál hosszabb ideig tart mozgása az E föliileten és annál nagyobb az időtartam, mely alatt a G tű g2 csúcsa a t rugót a T szögdarabból kiemelve tartja. Ha tehát a rugó oly módon van szabályozva, hogy az E fölület pl. perczenként egy fordulatot végezzen, akkor a K számlapok perczenként annak magfelelően, hogy a mutató mennyire mozdul el, kisebb vagy nagyobb áramfogyasztást fog regisztrálni, tudniillik a regisztrált áramfogyasztás az I csévén átmenő áram intenzitásával fog arányos lenni. Hogy ez a hatás a leírt módon végbe mehessen, magától érthetően szükséges, hogy a d hengerben levő rugó folytonosan fölhúzott állapotban legyen. Ebből a czélból a leírt készüléket egy berendezés egészíti ki, mely a d hengerben levő rugó automatikus fölhúzását teszi lehetővé. Az 1. ábrán látható berendezés egy A elektromágnes csévéből áll, mely avval az áramkörrel párhuzamosan van kapcsolva, melybe a mérőkészüléket beiktattuk. Ez az A cséve a később leírandó automatikus árammegszakító segélyével időszakosan egy B fegyverzetet húz meg, mely c rugóra van szerelve és mely az áram megszakításánál a C emelőt egy b ütközőhöz vezeti. A C emelőn egy II kilincs van, melynek szabad vége az előbb említett D1 fogaskerékbe fogódzik, mely a számláló művet működtető w rugótengelyre van ékelve. Mint az a mondottakból világosan kitűnik, az A cséve által a B fegyverzetre gyakorolt vonzóerő és a C rúdnak a c rugó behajlása által előidézett ide-oda mozgása a H rugó közvetítésével a Dl fogaskerék forgását idézi elő és minthogy ez a forgás a rugó lefutása által előidézettel ellenkező értelemben megy végbe, a rugó újból fölhúzatik; a D1 fogaskerék ellenkező értelmű forgását a Hl kilincs gátolja meg. Az A csévén átmenő áramnak fölváltva történő megszakítását és zárását egy automatikus megszakító idézi elő, mely a 3. ábrán elhelyezve és a 4. ábrán részletrajzban látható. A d henger, mely az azt forgató spirálrugót tartalmazza, fölül a D2 fogaskereket viseli, mely a regisztráló készüléket működteti, azon kívül egy második I) kereket, mely fölött két 0 z1 emelő van alkalmazva. Ezek egy Z bakban forognak, mely a számláló mű állványára ágyalt tengelyre van szerelve. Az í s1 emelők r, illetve r1 kontaktusokban végződnek, alsó föliiletükön kiugró zs zi bütyköket viselnek, melyek oly módon fogódzanak a D kerékbe, hogy ha a kerék a IP kerékkel a rugó hatása alatt forog, a D kerék fogainak lejtős fölülete a zs 21 bütyköket fölemeli. Az alsó emelő zl bütyke a Z bak segélyével, melynek a tengelyen elfoglalt helyzetét egy kis fogantyú segélyével lehet megváltoztatni, a fölső emelő zs bütykével szem-
