11048. lajstromszámú szabadalom • Elektromos árammérő óra

ben némileg előre áll, úgy hogy először az alsó z1 emelő emeltetik föl és az r kontak­tus az r1 kontaktussal jön érintkezésbe, mely így az áramnak az A csévén át útat enged mindaddig, míg a zl bütyök a következő fog­üregébe nem esik és így az áramot hirtelen meg nem szakítja. Az áramnak az A csévében való egymást gyorsan követő megszakadásai, mint azt előbb leírtuk, a C rúd ide-oda mozgását és így a I)x kerék forgását idézi elő, tehát a d tokban levő rugó automatikusan fölhú­zatik. Ha a kerékművet megfelelően szabályoz­zuk, a rugót annyival húzhatjuk föl, a mennyivel kitágult, tehát ha a rugót egy­szer tökéletesen fölhúztuk, a készülék igen hosszú ideig működhetik, a nélkül, hogy a rugót újból föl kellene húzni. Az előzőkben föltételeztük, hogy az E háromszög külső fölülete sima, de megje­gyezzük, hogy ha a fölület sima, a készü­lék az egész idő alatt, míg a háromszög a tűvel érintkezik, egy és ugyanazon nagyságú áramfogyasztást jelez. Pontosan az áramfogyasztás jelezhető föl az idő bármely tört részére, ha oly fölüle­tet alkalmazunk, minő a rajzlapon látható, hol a föliileten több horony van alkalmazva, mely hornyokat a háromszög fölületére me­rőleges és avval hegyes szöget képező síkok képezik. A hornyok azon görbe szerint vannak ala­kítva, melyet a tű csúcsa akkor, ha az E fölület mellett mozog, leír. Akkor, ha az E fölület forgásánál a tű g1 csúcsa egy horony tető vonala fölött ha­lad el, a fölülettel többé nincs kontaktus­ban és ha az áram intenzitása ezen időszak alatt változik, a tű szabaddá lesz é3 a vál­tozással arányosan eltolódhatik, mielőtt a T szögletdarab P rugója a g1 csúcsot a következő horony fenekével kontaktusba hozta. Ha pl. az E fölület perczenként egy for­dulatot végez és 30 részre van osztva, a G tű minden második másodperezben emel­kedhetik vagy siilyedhet, ha ezen idő alatt az áram intenzitása megváltozott. Megjegyezzük még, jiogy a készüléket különböző feszültségű áramok mérésére is lehet használni, ha a rugós C rudat C1 el­lensúllyal terheljük, melynek helyzetét a rúdon változtatni lehet, hogy így a B fegy­verzet súlyát a készüléken átfolyó áram feszültségével arányosan változtathassuk. Minél nagyobb a feszültség, annál inkább kell a O súlyt a B fegyverzethez köze­líteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos árammérő, melynél egy az áram intenzitásával arányos kilengést végző ampere-mérő egy regisztráló ké­szülékkel van kombinálva, jellemezve egy (a d hengerben elhelyezett) spirál­rugó által, mely kitágulva, ezen hengert forgásnak indítja és egy D2 fogaskerék­kel van ellátva, mely e fogaskerék se­gélyével egy függélyes F tengelyt mű­ködtet, az F tengely pedig egy három­szög alakú hengeres E fölületet visel és mely tengelyen egy az F tengellyel az f négyszög segélyével kapcsolt f1 rugóra szabadon fölfekvő, a v végtelen .csavarral ellátott V karmantyú csúszik, a végtelen csavar segélyével egy ismert szerkezetű K számláló művet működtet, miközben a regisztráló készülék az am­pere-mérővel oly módon van kapcsolva, hogy az ampere-mérő G tűjének csúcsa a T szögletdarabot visszalökheti, ez pe­dig a V1 kerék fogaiba fogódzó t rugó segélyével a keréknek és így a K szám­lapnak forgását is létesíti. 2. Elektromos árammérő készülék az 1. igény szerint, melynél az ampere-mérő Umozgó­csévéjén egy a tű lengésének megfele­lően görbített M rugó van alkalmazva, mely, ha a készüléken áram nem megy át, a sugaras N rudak sikjába áll be, melyek a kerékmű F tengelyéről hajtott B tengelyre vannak szerelve és így a rudak és a d tokban levő spirálrugó for­gását meggátolja. 3. Az 1. alatt védett elektromos árammérő­nél egy berendezés a regisztráló készü-

Next

/
Thumbnails
Contents