10971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozgásoknak távközlésére
— 2 viszonyítva egyenlő állásokba kerüljenek, hogy tehát <pa legyen. Mihelyt ezen állapot el van érve, az összekötő vezetékekben az áram és ennek következtében a forgató nyomaték is elenyészik és a esévék nyugalomban maradnak. A leírt elrendezés által tehát azt érjük el, hogy a csévék egymáshoz viszonyítva mindig ugyanazon relativ állásba állítódnak be. Ha tehát az egyik pl. az A2 B2 csévepárt csekély szöggé^ elforgatjuk, akkor azt az A4 Bi csévepár ugyanazon szöggel és ugyanazon irányban kénytelen követni. E szerint az egyik, pl. az A2 B2 csévepárral bíró készüléknek mozgása; a másik, az A4 B4 csévepárral bíró készülékkel közöltetik, még pedig úgy, hogy az erők, melyek a két készülékben föllépnek, egyenlő nagyok. A helyett, hogy az A1 B1 és As Bs csévepárokat egymásután kapcsolnók, azokat párhuzamosan is kapcsolhatjuk, a nélkül, hogy a hatásmód módosulna; a fix és mozgatható csévéket továbbá egymással föl is lehet cserélni. Ha az egyik, pl. az A' Bl esévepárban 2 vezetéket egymással fölcserélünk, akkor a fázis ezen esévepárban 180°-kal változik, tehát akkor ezen csévepár 180°-al eltolva állítódik be. A viszonyok máskülönben ugyanazok maradnak. Az sem szükséges, hogy a primár és a szekundar készülékek az A1 B1 , A2 B2 és az A3 B\ A* B1 készülékek egymással egyenlők legyenek; csak az szükséges, hogy a tekercselések akként választassanak, hogy a fix csévéknek a mozgatható csévékhez viszonyított egyenlő relativ állásában az utóbbiakban egyenlő elektromótorikus erők fejlesztessenek. Az 1. ábrában az elrendezés gyűrűs tekercseléssel van föltüntve, Természetesen, hogy a fix és mozgatható csévéket más módon is tekercselhetjük. A 3. ábrában pl. a tekercselés a dobtekercselésnek megfelelően van föltüntetve. A forgó mozgás helyébe hosszirányú mozgás is léphet. Ezen esetben ugyanazon föltevések és következtetések érvényesek. A 4. ábrában ily elrendezés van föltüntetve. Legyen A1 Bi és As B3 két fix, A* B2 és A4 Bl két mozgatható csévepár. A mozgatható csévék oly nagysággal bírjanak, hogy azokat a fix csévékbe be lehessen tolni. Ha a fix A1 és A3 113 csévepárokat váltakozó árammal tápláljuk, akkor az A2 B- és Ai Bi csévepárokbati elektromótorikus erő fejlesztetik. Föltéve, hogy a fix és épen úgy a mozgatható csévék kongruensek vagy hasonlók, akkor a mozgatható csévékben indukált elektromótorikus erők egyenlők, ha a mozgatható csévék a fix csévékhez egyenlő relativ helyzettel bírnak és ekkor az A2 A1 B2 Bá összekötő vezetékekben áram nem lép föl Egymáshoz viszonyított különböző állásban ezen vezetékekben kiegyenlítő áram lép föl a különböző elektromótorikus erők következtében. Az áramnak fix és mozgatható részekre való behatása következtében vonzó, vagy taszító erők lépnek föl, melyek által a csévéknek egyenlő relativ állása újból helyreállíttatik. E szerint ezen elrendezésnél az egyik készüléknek minden ide-oda járó mozgása synehronikusan a másikra vitetik át. Az eddig taglalt elrendezéseknél a mozgatható csévék a fix csévékhez viszonyított oly állásokkal bírnak, melyeknél a helyzet módosulása az elektromótorikus erőket nem módosítja, ezen helyzetekben tehát a mechanikai erőhatás is zero. Teljesebb lesz tehát az elrendezés, ha egy mozgatható (a 2. ábrában B2 és A* B±) cséve helyett több kereszteződő csévét vagy csévepárt alkalmazunk, a, mikor is azok tetszőlegesen lehetnek elrendezve. Legelőnyösebb azonban a csévéknek részarányos elrendezése. Több csévének részarányos elrendezése által azt érjük el, hogy a forgató nyomaték a mozgatható résznek összes állásaiban közel állandó marad. Az 5. ábrában ezen elrendezés a primar készülékben, a két A2 Zi2 és A3 B3 , továbbá a szekundar készülékben a két A6 B5 és A6 Bs egymást keresztező csévepár számára van föltüntetve. A megfelelő £2 és A6 B6 , továbbá az A3 B8 és A6 Be esévepárok egymással össze vannak kötve. A fix A1 B1 és A1 Bi esévepárok párhuzamosan vannak összekötve és valamely közös váltakozó áramforrásból táp-
