10760. lajstromszámú szabadalom • Szárnyas mótor

Megjelent 1 <S1)H. évi márczins hó 15-én. MAGY. ||| KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10760. szám. V/d/8. OSZTÁLY. Szárnyas mótor. IFJ. MAGYARY PÁL FÖLDBIRTOKOS NYÁBÁDTŐN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 február hó 14-ike. Jelen találmány tárgyát oly szárnyas mótor képezi, a melyet bármely természetes vagy mesterséges, csepfolyós vagy légnemű tes­tekkel mozgathatunk és a mely mótor szer­kezete által, nemcsak mint mótor, hanem mint czentrifugál szivattyú, fecskendő vagy szelelőgép is alkalmazható. Jelen leírásban a találmánybeli szerkezetet vízmótorként al­kalmazva tárgyaljuk. A mellékelt rajz a találmányifeli vízmó­tort vázlatokban tünteti föl. Az 1. ábra a vízmótorkerék és szárnyas­kerék elrendezésének vízszintes metszetét; a 2. ábra ugyanannak keresztmetszetét tünteti föl vázlatosan; a 3. ábrákan a köpennyel burkolt víz­mótor vízszintes metszete ; a 4. ábrában ugyanannak keresztmetszete látható szintén vázlatban; az 5. ábra a mótorkerék kiviteli alakjának távlati képét mutatja; a 6. ábrában visszahajló kiömlőcsővel el­látott vízmótor fölül nézete látható, melyről a födő eltávolíttatott és az ábra baloldalán ábrázoltatott; a 7. ábra a visszahajló-kiömlőcsővel bíró mótor oldalnézete; 8. ábra a szárnyaknak a mótorkerékben ; való elrendezését vázolja; a 9. ábra a szárnyaskerék távlati nézete A mótor következő részekből áll: o tengelyre ékelt kerék, mely S kerület határoló lemezekkel ellátott k küllőkkel bír. Ezen o tengely a szárnyaskerék ö tengelyé­hez viszonyítva exczentrikusan és azzal párhuzamosan van elrendezve (4. ábra). A kerék kerületén az egyes határoló leme­zek között annyi rés van, a hány szárny van a szárnyaskereken. Ezen r közökön az l szárnyak hatolnak át (1., 3., 6. ábra). Ai egész kerékszerkezet egy szilárdan álló kö­penyben foroghat (lásd a 4. ábrát). Ezen köpeny é födőlapból, d fenéklapból és x m a n f y és gy d g oldalburkolatból áll A burkolat m a n és gy b g része a szár­nyak hosszával, mint sugárral leírt körív szerint készül, míg az x m és n y részek sugaras távolsága a mótorkerék középpont­jától fokozatosan nagyobbodik. A két o és 0 tengely excentrikus elhe­lyezése által eléretik az, hogy míg az l szárnyak a burok m a n oldalán a kerék­ből mindinkább kinyúlnak, addig az ellen­kező gy b g oldalon a kerékbe behúzódnak (9. ábra). Az excentricitás nagysága a ke­rék c pontja és a köpeny a pontja közötti távolság felével egyenlő (3. ábra). A kerék szélessége egyenlő a szárnyak szélességé-

Next

/
Thumbnails
Contents