10759. lajstromszámú szabadalom • Légnyomásos vezérmű légnyomásos fékekhez
- 2 feszültségének megfelelően kisebb vagy nagyobb lehet. A légnyomásos vezérmű alsó része a többi Lipkowski-féle vezérművel szemben, melyek a féktartályban levő levegő közvetlen nyomása által működnek, fordítva működő nyomáscsökkentőt tartalmazza. Ez a fordítva működő nyomáscsökkentő két Z1 ZL diafragmából áll, melyek külső kerületükön az A tok hézagaiba vannak csíptetve. A diafragma középső része egy a csapszög segélyével van a b közbeeső darabhoz kötve és függélyes irányban mozoghat Az a csapszög szára alsó a1 végével az P% rúgó segélyével egyensúlyozott K szelepre támaszkodik és azt a munkahelyzetben zárva tartja. A ZL diafragma fölött levő E tér a G fővezetékben uralkodó nyomás hatása alatt áll és a d1 csappal elzárható d elágazó cső és az e nyílás által közlekedik evvel a vezetékkel (1. és 3. ábra). A G fővezeték tudvalevőleg a vonat egész hosszán végig nyúlik. A két diafragma között levő EA tér az f furaton közlekedik a külső levegővel. A ZA diafragma alatt levő E2 tér a C hengerben levő legnagyobb mértékben sűrített levegővel közlekedik, a c2 c,1 csatornákon. Ez a sűrített levegő a Z'- diafragmára nyomást gyakorol és így a nyomáscsökkentőt emeli; ehhez a nyomáshoz járul még az Ii2 rúgó kisebb-nagyobb nyomása, mely a ZA ZL diafragmák felületének szabályozására szolgál. A D diafragma (1. ábra) fölött levő tér a g furaton közvetlenül közlekedik a légköri levegővel. Az ily módon szerkesztett készülék a következő módon működik. Tegyük föl, hogy a légnyomásos vezérmű a működési helyzetben van és a féket meg kell húzni. Ez egyszerűen oly módon történik, hogy a sűrített levegőt a C fékhengerből kibocsátjuk, mi két fázisban megy végbe: 1. az R tartály és a C fékhenger r, illetve c nyílásai záródnak; 2. a rudazat eltolódik és a fék meghuzatik. A nyílások a fékezés megkezdésénél oly módon záratnak el, hogy a gépész a fővezetékben a nyomást bizonyos fokig csökkenti. Ha ez a nyomáscsökkenés cmMcént x, akkor a P dugattyú föliiletére ható nyomáscsökkenés X — x P hol P a P dugattyú fölületét jelenti. Ennek az X nyomáscsökkenésnek oly nagynak kell lennie, hogy az fí1 rúgó a P tolattyút a lökete legmélyebb pontjáig eltolhassa. A P dugattyú a T dugattyút is magával viszi, mely az 11 tartályt és a fí hengert tápláló csatornák ?• illetve c nyílásait elzárja. Az Ii1 rúgó ezeket a nyílásokat annál előbb zárja el, minél kisebb a feszültsége és a fővezetékben ható nyomás között a különbség. Az R1 rúgó nyomásának azonban tetemesen kisebbnek kell lennie, mint a P dugattyú alatt uralkodó nyomásnak, hogy a gépész a fővezetékből a levegőt kiboesájthassa. Ha a G fővezetékben a nyomást a r c nyílások elzárása után is csökkentjük, akkor kis mérvű nyomáscsökkenés a nyomáscsökkentő fölemelkedését idézi elő. Az erre a czélra szükséges nyomáscsökkenésnél a ZA diafragma föliiletére ható nyomáscsökkenés Xx x1 ZA. hol X1 - a ZA dugattyú fölülete és ennek a nyomáscsökkenésnek elégségesnek kell lennie arra, hogy az R2 rúgó és a X3 alatt levő sűrített levegő nyomása a nyomáscsökkentőt és így a lí szelepet is fölemelje, mely szelep ekkor a hengerben levő sűrített levegőnek szabad utat enged. Ez a légkiáramlás a fővezetékben levő nyomáscsökkenésnek megfelelően a ZA és ZA diafragmák föltiletének viszonya szerint történik, azonkívül figyelembe veendő az RA rúgó hatása is, mely a henger kiürülése mérvében nagyobbodik és így a fékezés gyorsaságát is nagyobbítja. Ha a hengerből meglehetősen gyorsan elszálló levegőmennyiség elegendő arra, hogy a nyomás a fordítva működő nyomáscsökkentő alatt eléggé megkisebbedjen, a nyomáscsökkentő leesik és a szelepet elzárja. Hogy a hengerből újból levegő szálljon el, a fővezetékben a nyomást újból csökkenteni kell, ez a K szelep kinyílását
