10759. lajstromszámú szabadalom • Légnyomásos vezérmű légnyomásos fékekhez
3 idézi elő és az elszálló levegő mennyisége a fővezetékből a fékhengerbe áramló levegő mennyiségével fog arányos lenni. A fővezetékben előidézett nyomáscsökkenés által elérjük azt, hogy a fékhengerben föllépő nyomáscsökkenés egy adott pillanatban a rudazat egyidejű eltolódását létesíti. A tapasztalat, vagy ha az egy dugattyús hengerrel bíró vezérműnél a tartály és a fékhenger térfogata között a viszonyt ismerjük. a számítás megmutatja, hogy a rudazat eltolása czéljából a nyomást mennyire kell csökkenteni. Ebben a pillanatban a vonat fékezhető. A hathatós fékezés czéljából a fővezetékben a légnyomást egymásután többször meglehetősen kis mértékben kell csökkenteni. A fékhengerből és a fővezetékből kiáramló levegő viszonya egyenlő a X1 'A1 viszonnyal, hol Zl a Z1 . Z2 a Z1 diafragma föliilete. • így a fékezés egymást rendkívül gyorsan követő hathatós nyomáscsökkentés által idézheti elő, tehát a fékezés tág határok között szabályozható. Ha veszedelem esetében vagy bármely más pillanatban rendkívül gyors fékezés szükséges, a gépésznek a kiömlőszelepet teljesen ki kell nyitnia. A fékezés a vonat egész hosszán pillanatnyilag megy végbe, mert ezen tetemes nyomáscsökkenés következtében a fékhengerek a légnyomásos vezérmű K szelepén pillanatnyilag ürülnek ki. A fék megeresztése oly módon történik, hogy a gépész a kezeügyébe eső, a sűrített levegőt a fővezetékbe bocsájtó szelepet nyitja, ekkor a sűrített levegő a vezérmű F terébe jut. Az ebben a térben uralkodó nyomás gyorsan nő és ha a nyomás a P dugattyú alatt valamivel nagyobb, mint az A'1 rugóé, a P dugattyú fölemelkedik és a T tolattyúteltolja, mely ily módon az LT tartály C henger r és c nyílása között kapcsolatai létesít. A tartályban levő levegő gyorsan hatol a hengerbe, tehát a fékek megeresztése egyidejűleg pillanatnyilag történik, mert mindegyik fékbe csak kevés levegőt kel bebocsájtani. Hogy a fék megereszthető legyen, a levegőnek oly nyomással kell A'-be jutnia, mely a vezetékben uralkodó maximális nyomáshoz közel egyenlő, ennek következtében a zárószelep záródik még akkor is, ha a tartályból beáramló levegő hatása következtében a légnyomás tetemesen nagyobbodik. SzABADAMl IOKNYF.K. 1. Légnyomásos vezérmű a dugattyús hengerrel bíró fékekhez, jellemezve egy P dugattyú által, mely függélyes irányban mozog és melynek alsó föliilete a fí fővezetékkel áll kapcsolatban, míg fölső fölületére egy R1 rúgó hat és mely T tolattyút is magával viszi, a tolattyú pedig a C henger és li tartály c és r nyílásait zárja, míg a fék megeresztésénél pedig egymással kapcsolatba hozza, úgy hogy a fék megeresztése annak következtében, hogy a levegő a tartályból a hengerbe jut, pillanatnyilag történhetik és hogy a fővezetékből utántölthető, jellemezve továbbá a / dugattyú alatt elhelyezett r /jv nyomáscsökkentő által, mely a fővezeték és C2 csatornán egyúttal a fékhenger, továbbá az egyik fölületére ható W- rúgó és végül a K kifuvatószelep hatása alatt áll. mely utóbbi a nyomáscsökkentő fölemelkedésénél szabaddá válik és a fékhengert a külső levegővel hozza kapcsolatba, ha a henger és tartály között a kapcsolat megszakad. 2. Az 1. alatt védett légnyomásos vezérműnél a P dugattyún egy I) diafragma alkalmazása, mely a készülék fölső részét a külső levegőtől tökéletesen elzárja, továbbá a dugattyúra szerelt és ennek mozgásában résztvevő T tolattyú által, mely a tartály és henger között a kapcsolatot létesíti és megszakítja. 3. Az 1. alatt védett légnyomásos vezérműnél egy nyomáscsökkentő, melynek két A1 Z* diafragmája differencziál fölületet képez és melyek a b közbeeső darab segélyével vannak kapcsolva, mi által három E FA /<> tér létesül, melyek közül az első a fővezetékkel, a második a