10539. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő takarék-kályhák

Megjelent 181)8. évi február hó 8-án. MACxY. ggj KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 105B9. szám. II/h. OSZTÁLY. Füstemésztő takarékkályhák. KATONA ENDRE MÉRNÖK S.-A.-UJHELYT ÉS HEUFFEL SÁNDOR MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 23-ika. Kályhaszerkezeteinknél főczélnak tekintjük, hogy 1. a tüzelőanyagot lehetőleg füst nélkül égessük el és 2. az abból kifejlődött hőmennyiséget minél jobban kihasználjuk. 1. A tüzelőanyag akkor ég jól el, hogy ha a tüzelő helyben az égési gázok a kellő mennyiségű levegővel nagy hőmérséklet mellett egyesülhetnek. Ennek elérhetése végett kályháink tűzhelyét úgy készítjük, hogy oldalfalai egészben vagy részben tűzálló agyagfalazatból álljanak, s ezen falazatban megfelelő csatornák legyenek oly czélból, hogy azokon át előre fölhevített levegő juthasson be a tűzhelybe az égési gázokhoz. 2. A kifejlett meleg kihasználása annál tökéletesebb, minél könnyebben átadja a fűtőtest fölülete a saját hőmérsékletét környezetének, továbbá minél huzamosabb ideig történik ez az átadás. Evégből szükséges gondoskodnunk arról, hogy a kályhák fütőíölületei jó melegközlő anyagból legyenek aránylag vékony falakkal bírjanak, másrészről azonban könnyen ki se hűlhessenek, tehát legyen a fűtőtestekben olyan meleggyűjtő tömeg, a mely a tüzelés megszűnte után is képes a saját melegét a környezetébe kisugározni. Ilyen tömeg gyanánt tűz- I álló agyagból való külön falazatot teszünk kályháink fűtőtesteibe, még pedig oly módon, hogy a belső falazat ne legyen összeépítve a fűtőfölülettel. Ez azért szükséges, hogy a kályhák tartósabbak legyenek, ez esetben ugyanis a belső falazat kiterjedése nem bír káros befolyással a külső falakra, azokat nem feszíti szét. Az 1. és 2. pontban fölsorolt főbb elvek vannak megvalósítva a következő kályhaszerkezeteinkben : I. Az 1. ábra egy egyszerű kályha függélyes metszetét, a 2. ábra ezen kályha tűzhelyének vízszintes metszetét mutatja. A tűzhely alján rendes rostélyzat van, a szögeleteiben tűzálló betéteket c d, a közepén pedig tűzálló téglafalazatot e helyezünk el, mely utóbbi a tűzhelyet mintegy két részre osztja a b. Ugy a cd betétek, valamint az e falazat úgy vannak alkotva, hogy belsejükből levegő juthat kis nyílásokon g keresztül a tűzhelybe. Az ilyen tűzhelyben utántűzeléskor a parázstüzet mindig előre toljuk az f elégető tér felé és a parázstűz mögé rakjuk a friss tüzelőanyagot, hogy így az égési gázok mindig a régibb tűz fölött húzódjanak el és az oldalról beáramló fölhevült levegővel találkozzanak.