10539. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő takarék-kályhák

A 3. ábra egy hasonló tűzhellyel bíró kályhát mutat a 2. ábrának x y tengelye szerinti függélyes metszetben. A 4. ábra ezen kályha fölső részének vízszintes metszetét tünteti elő, s ebből a meleggyűjtő h téglafalazatnak elhelyezése látható. Az 5. ábra egy olyan tűzhelynek vízszintes metszetét mutatja, a melyben az e tűzálló falazat a tűzhelyet két kamrára a b osztja, mely kamrákba a tüzelőanyagot külön ajtón és fölváltva rakjuk be. Az 1., 2., 3.f 4., 5. ábrák szerinti kályháknak fölső fűtő testjét tetszés szerint több csatornára osztjuk s az égési gázokat azokban az ismert módokon vezetjük át. II. A 6. ábra egy olyan kályhának függélyes metszete, a melynek tűzhelye töltőkályha gyanánt van berendezve. A tűzhelynek keresztmetszete a 8. ábrából látható, s az x y tengely szerinti függélyes metszetet a 7. ábra tünteti elő. Ezen kályhában a töltőaknának a oldalfalai tűzálló agyagfalazatból b c d e vannak készítve oly módon, hogy a b és c falakban levő függélyes csatornán át levegő juthat a g lyukakon keresztül az égési terményekhez, a melyek az e d falazat h nyílásain keresztül húzódhatnak az f elégető kamrába és onnan jutnak a kályha fölső részének fűtőtesteibe, a melyekben k tűzálló falazat van elhelyezve a meleg gyűjtésére. III. A 9. ábra függélyes metszetben, a 10-ik vízszintes metszetben olyan töltőkályhát ábrázol, a melyben az akna a csak két oldalról van tűzálló téglafalazattal b c ellátva, s ezen falazatokban vannak úgy a légbevezető csatornák, lyukak, valamint az égési termények átbocsátására való nyílások is elkészítve. Az égési gázok az ed csatornákon át lefelé húzódnak, az f g téglafalakat fölmelegítik s azután a h és i csatornákon fölszállva jutnak a kürtőbe. Az akna fölső részében összegyűlő kevés füst a k lyukon át behúzódhat a füstcsőbe. A 11. ábra egy köralakú töltőkályhát ábrázol függélyes metszetben, a 12. ábra ugyanannak másik függélyes metszete (x y tengely szerint), a 13. ábra pedig keresztmetszetét tünteti föl. Ezen kályhában a töltőakna a köralakúan van kiképezve, az alján vízszintes rostély tartja a tüzelőanyagot, a tűzálló falazat b és c részének nyílásain áthúzódó égési termények a de csatornákon leszállanak, azután az f g csatornákon át fölfelé húzódva jutnak a füstcsőbe. A belső falazatban a függélyes csatornák h i k l levegőt vezetnek fölfelé, a mely fölmelegedve jut az m lyukakon át az égési terményekhez. IV. A 14. ábra egy olyan töltőkályhának függélyes metszete, a melynek töltőcsövéből a a tüzelőanyag a b c tiizelökainrába jut A 16. ábra ezen kályhának keresztmetszete a fűtőcsöveken át, a 15. ábra pedig az x y tengely szerinti függélyes metszete. A kályhának tüzelőaknái a d e f g h i tűzálló falazattal vannak kibélelve, melyeknek csatornáin és nyílásain keresztül előre fölhevült levegő jut az égési terményekhez. A tűz gázai a k és l fűtőcsövekben fölfelé szállanak az m n csövekben lefelé húzódnak és aztán az o csövön fölszállva jutnak a füstcsőbe. A fűtőcsövekben tűzálló bélések p és betétek r s vannak elhelyezve, a melyek a meleget gyűjtik és későbben kisugározzák. Ez a kályhaszerkezet csak egy tüzelőaknával és kevesebb fűtőcsővel is készíthető. V A 17. ábra egy olyan töltőkályhának hosszmetszetét mutatja, a melynek töltőcsövéből a a tüzelőanyag a b tüzelőaknába jut, s az égési termények innen az f csövön, i csőkötésen, g csövön, k fűtőtesten és h csövön áthúzódva jutnak a füstcsőbe. A kályha töltőaknája b összeköttetésben van, továbbá a legalsó vízszintes csővel <?, melynek aljában rostélyzat van elhelyezve oly czélból, hogy az akna aljából a parázstűzet ezen róstélyzatra húzhassuk. A tűz begyújtásakor a kályhának alsó vízszintes csövét e, az aknáját b és a töltőcsövét a megrakjuk kőszénnel, s a tüzet az aknában x helyen, és az alsó cső végén y helyen gyújtjuk meg. A tüzelőaknában tűzálló falazat c d van a levegő bevezetésére, s a fekvő fűtőcsövekben tűzálló falazat van a meleg gyűjtésére l m. A 18. ábra ezen kályhának függélyes, a 19. ábra pedig vízszintes metszete. A 20. ábra a föntebbi kályhaszerkezetnek