10400. lajstromszámú szabadalom • Forgógép

— 6 — hat és hogy a csatornák elzárásokkal vannak ellátva. Ezeket az elzárásokat oly módon létesítjük, hogy a G zárótolattyúk végein 41 üregeket alkalmazunk, mint az a 9. és 10. ábrán látható. Ezek az üregek oly módon vannak alkalmazva, hogy a zárótolattyúnak a burkolatba való visszatolásánál. mi a vezető fölület lejtős részén történik, úgy a bebocsájtó, mint a kifuvató nyílásokat elzárjuk, még mielőtt a bevezető és kifuvató csatornák egy és ugyanavval a kamarával nincsenek egyidejűleg kapcsolatban. A 11 14. ábrán a lejtős fölületek a zárófejeknél és a csatornák ugyancsak a zárófejeknél vannak alkalmazva. Hasonló kiviteli módozatot mutat a 15. és 16. ábra, avval a kivétellel, hogy a csatornák itt a tengelyen és a dobon mennek át. Ezeken a példákon a tengelyt a jelzi, a tengelyre van a b dob ékelve. A c födelek a cl burkolatot oldalt elzárják. A burkolat belső fölülete a forgástengellyel részben konezentrikus. A födelek a burkolaton a kellő módon vannak megerősítve és a burkolatba némileg befelé fordulnak, mint az a 15. ábrán látható. A megerősítés e csavarok segélyével történik, melyek a födél szélén levő furatokon mennek át és végeiken csavarházakat viselnek. Az a tengely ágyalása tetszőleges lehet. Minden födél belső fölületén két egyenletesen görbített f horony van alkalmazva (13. és 16. ábra), melyek egymással pontosan szemben fekszenek. Az egyik födelén levő hornyok a másik födelén levő hornyoknak megfelelően vannak görbítve. Ezek a hornyok az m kereszthornyokban végződnek. melyek az egyik födéltől a másikig érnek és a d burkolat kiálló l részében vannak alkalmazva. Ezek a hornyok a kettős zárótolattyúk vezetésére szolgálnak, melyek közül az egyik a 11. ábrán látható. Mindegyik G záró tolattyú egy egyenletesen hajlított g darabból és annak h végdarabjából áll. Az utóbbiak, úgy mint az előbbiek egy darabból készülhetnek vagy egymással alkalmas módon lehetnek kapcsolva. A végdarabok az egymás felé fordult oldalukon k záró fölületekkel és a lejtős i fölületekkel lehetnek ellátva. A záró részek végeiken görbítvék és mint az a rajzokból kitűnik, az rn kereszthorony görbített folületére illenek, úgy hogy a gőz vagy folyadék át nem áramolhat. A G tolattyú oldalrészei is pontosan a födelek f hornyaiba illenek. Az f horony és az m kereszthorony oly hosszú, hogy a zárótolattyút a burkolat l kiálló részébe elég messze vissza lehessen tolni. Mint már említettük, a záró tolattyúknak pontosan a hornyokba kell illeniök, és oly hosszúak, hogy ütköző fölületük vagy lejtős fölületük mindenkor a dob fölületére feküdjön, mint azt a következőkben le fogjuk írni. A megrajzolt dob fölületét négy különálló rész képezi. Két kiálló n rész a forgástengellyel konezentrikus, és attól oly távolságban fekszik, hogy a d burkolat konezentrikus fölületére feküdve, avval fojtós zárást létesít. Ez a két rész egymással pontosan szemben fekszik és mintegy 45° hosszúak, tehát a kör kerületének mintegy x

/s részét képezik. A két bemélyedő o rész a forgástengellyel ugyancsak konezentrikus, hossza a megrajzolt kiviteli módozatnál mintegy 135°, tehát a körív hosszának 3

/s része. Az n rész nagyobb távolságban vau a forgástengelytől, mint az o rész, ennek következtében az o részek és a d dob között kamrák keletkeznek. A megrajzolt példán az n részek az u részekkel egyenes p fölületek segélyével vannak kapcsolva, de eme részek ferdén is fekhetnek vagy meg lehetnek görbítve, anélkül, hogy a hatásuk lényegesen változna. A tolattyúk zárófölületét magukba fogadó lejtős fölületek oly módon vannak kiképezve és elhelyezve, hogy a fölületek egy része szorosan a dob fölületére feküdjön a forgás minden pillanatában. úgy hogy gyakorlatitag fojtós záródás létesüljön. Ennél a kiviteli módozatnál a dob egy kiálló, konezentrikus n része, a zárótolattyúk záróföliiletének egy részével érintkezik, ha a dob másik o része a tolattyú másik k zárófölületével érintkezik,