10400. lajstromszámú szabadalom • Forgógép

_ 4 — Czélszerű, ha két vagy több ily kamarát alkalmazunk, melyek egymástól egyenlő távolságban vannak elhelyezve. Ha nem így történne, a gőz a dob egyensúlyát zavarná és forgás közben túlságos nagy súrlódás lépne fel. Hogy a hajtó közeget a gépbe vezethessük, 16 bebocsájtó csatornákat alkalmaztunk, melyek körülbelül a kiszélesedő lejtős fölület lejtős közepe fölött fekszenek, továbbá 17 kifuvató csöveket, melyek hasonló módon vannak a kamara másik lejtős föJületén alkalmazva. Ezekből a csatornákból minden irány felé 42 csatornák ágaznak el, melyek meggátolják, hogy forgás közben a kiálló 13 részek és a tolókák végei között vákuum keletkezzen. Ha kívánatos is, hogy a kifuvató csatornák keresztmetszetét valamivel nagyobbra szabjuk, mint a bebocsátó csatornákét, lehet mind a kettőt teljesen egyenlővé is tenni, mert ebben az esetben a gépet az ellenkező értelemben is lehet járatni. A legczélszerűbb kiviteli módozatnál a burkolat belsejében egy sor csatorna van alkalmazva, az egyik oldalon levő csatornák a másik oldalon levőkkel szemben el vannak tolva. Eme berendezésnek az a czélja, hogy a dob és a végdarabok fölületének egyenetlen kopását meggátolhassuk, mi okvetlenül föllépne, ha a csatornák a szemben fekvő oldalakon közvetlenül egymással szemben volnának alkalmazva. A 4-. és 5. ábra egy kompound gép berendezését mutatják. Ennél ugyanazon a tengelyen egy második, hasonló G1

záró tolattyúkkal ellátott 19 dob van fölékelve, mely egy második 21 burkolatban forgatható. Ez a burkolat egy vezető föliilettel bír, mely fölület a kiálló 22 konczentrikus részekből, a hátrább fekvő 23 konczentrikus részekből és a lejtős 24 kapcsoló fölületekből áll és külön 25 bebocsátó és 26 kifuvató csöve van. A második burkolat és a dob az első burkolatban és dobban fekszik, úgy hogy a második burkolat bebocsátó csatornái az első burkolat kifuvató csatornáival egyenes vonalban össze vannak kapcsolva. Különben a burkolat, dob, a záró tolattyú és a csatornák viszonylagos helyzete a második gépnél ugyanaz, a mi az első gépnél. Az 5. ábrán a vezető fölületek, a záró rúgok és a csatornák, melyek a második géphez tartoznak, pontozva vannak rajzolva, a teljesen kihúzott vonalak az első gép megfelelő részeit ábrázolják. A két gép részeinek viszonylagos helyzete ily módon világosan fölismerhető. Ez a berendezés gőz használata esetében egy úgynevezett száraz kompound gépet képez. Az első és második gép kamaráinak viszonylagos helyzete szükség esetén változtatható. hogy ily módon kedvezőbb hatást lehessen elérni. Másrészt záró tolattyúkkal ellátott dobokat és további burkolatokat is lehet alkalmazni, a nélkül, hogy ennek következtében a gép működésmódja megváltozna. A gép alátámasztására ezélszerúen alakított lábak használhatók, mint a 2. ábrán látható, vagy a burkolat látható el egy szíjdobbal, és a bebocsátó és kifuvató csatornák az üreges tengelyben vannak alkalmazva, mint az a sugárirányban eltolható záró tolattyúkkal biró gépeknél általában történt. Ekkor a tengely és a dob áll, ellenben a burkolat forog. A leírt gép üzeménél a 16 bebocsátó csatornákon át bevezetett hajtó közeg, pld. gőz a kamarákat kitölti, mindaddig, míg a vezető fölület 13 konczentrikus részét nem érinti, úgy hogy a további mozgás lehetetlen. Ekkor a gőz az ellenkező irányban levő G záró tolattyúra hat, ennek végdarabja a vezető fölületre szorul és a tolattyú tovább mozgását idézi elő. Mielőtt azonban a tolatytyú a kifuvató csatornát elérné, a tolattyú másik vége a bebocsátó és a kifuvató csatorna közé jut, és hasonló helyzetet fog a másik tolattyú végre is elfoglalni, mindaddig, míg a gőz beömlése tart. A G kettős záró tolattyú oly módon van kiképezve, hogy a végéhez közel fekvő részek egymásután képezzék a kamara falait és hogy a vezető fölület lejtős része által a hathatós helyzetbe jussanak. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli módozatnál a záró tolattyú végét nem csak a tolattyú másik