10335. lajstromszámú szabadalom • Javítások kerékpárok légtömlős abroncsainak légbevezető szelepein

Megjelent 189?. évi január hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10335, szám. XX/c OSZTÁLY. Javítások kerékpárok légtömlős abroncsainak légbevezető szelepein. MOHS GYULA SZERKESZTŐMÉRNÖK HAVEL/M

BRANDENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 19-ike. A találmány tárgya légpárnás abroncsoklégbevezető szelepein eszközölt újítások, melyek úgy a szivattyúzásnál a légbevezetést lehetővé tevő és a légkiömlést meggátoló tömlőre, mint ezen tömlő rugalmas ágyalására vonatkozik. Ismeretes, hogy ha egy tömlőn egy hoszszanti hasítékot alkalmazunk, akkor ez a hasíték szelepet képez, mely a levegő kiáramlását megengedi ugyan, de nem annak beömlését. Kerékpároknál ily ajakas szelepek nem alkalmazhatók, mert az ebben az esetben szükséges nagyobb belső nyomás a tömlőt ellapítja és így az ajakas szelep kinyílását, tehát a levegő elszállását idézi elő. Bejelentő ezt a hátrányt a találmány tárgyát képező bejelentéssel elkerüli, a mennyiben a gumitömlő falvastagságát úgy választjuk meg, hogy a tömlő összenyomása ne legyen lehetséges, t. i. oly tömlőt választunk, melyuek falvastagsága a tömlő szabad keresztmetszetének átmérőjénél nagyobb. Bejelentő erre vonatkozó kísérleteiből kitűnt, hogy maga a tömlő vastagításával az a hátrány, hogy a levegő lassan elszáll, teljesen meg nem szüntethető, ez ugyanis csak akkor érhető el, ha egy tömlőn legalább három, de még czélszerübben több hasítékot alkalmazunk. Ha ugyanis csak egy hasítékot használunk, akkor a külső légnyomás, mint az a 4. ábrán /i-nél látható, a tömlőnek az illető helyen föllépő, bár kis mérvű belapulását idézi elő, ennek következtében a hasíték élei egymásba akadnak és a hasíték nem zár elég megbízhatóan, annál kevésbbé, mint hogy az élek a jármű által okozott rázkódások következtében folytonos mozgásban vannak. Egészen másképen viselkedik a tömlő, ha egy övén több, legczélszerűbben négy vagy még több hasíték van alkalmazva. Ekkor az egész tömlő úgy hat, mint valami boltozat, mely a hézagoknál némi elmozdulást szenvedhet. A gummitömlő egyes részeinek akkor, ha a tömlőre kívülről nyomáshat, sugáirányban el kell tolódniok, mint az a pontozott vonallal jelezve is van, a nélkül, hogy ennek következtében a tömlőnek bevágásokkal ellátott része köralakját megváltoztatná. Tehát az élek nem akadhatnak oly módon egymásba, mint az a 4. ábrán 5-vel jelezve van. Emez említett tény alkalmazását képezi az 1—3. ábrán látható szelep. Az 1. és 2. ábra a gummitömlőt nagyobb méretben hosszmetszetben, illetve vízszintes metszetben mutatja be. A levegő egy szivattyúcsövön az jut alul zárt a gummicsőbe és azt azokon a pontokon