10307. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasút

— 6 -kapcsolva, hanem egy közös PL

kontaktushoz. A két P és P1

kontaktus egy két irány felé szolgáló kommutátort képez, melynek lágy vasból készült y. armatúrát viselő tengelye a földhöz van kapcsolva. Annak meg-Telelően, hogy ez az armatúra az egyik vagy másik P vagy PL

kontaktushoz fekszik-e, az egyik vagy másik P P1

kontaktus van a földhöz kapcsolva. Az x armatúrát két finom tekercselési! elektromágnes működtetheti; az egyik, mely P hez tartozik, az egyik oldalon a földhöz és a másik oldalon a B„ tuskóhoz van kapcsolva, a másik, mely Pi

hez tartozik, egy oldalt a földhöz, más oldalt a B\, tuskóhoz van kapcsolva. Ebből a munkamenet már világos. Tegyük föl, hogy az I nyíl irányában közeledik valamely kocsi. Mielőtt a közös vonalrészre jutna, a B„ tuskó bekapcsoltatik. A» C elektromágnes fegyverzetét P felé húzza, a Bu

-(-2

, Bn

-\-s

, B„ 1

tuskókat a földre kapcsolja, úgy hogy a jármű tovább halad a nélkül, hogy a B\, -f- L

, /i1

,, —a

. B\ -f- 3

tuskók bekapcsoltatnának, mert B\, -)- 2

és B\ -f-3

tuskók a földdel összekötve nincsenek. Ha az első mögött egy második kocsi közeledik, ugyanazok a jelenségek ismétlődnek. Lássuk már most, miként alakulnak a viszonyok, ha a jármű a II nyíl irányában jön. Mielőtt a közös pályaszakaszra jutna, a Bl

„ tuskót kapcsolja be. A C elektromágnes a fegyverzetet a P1

kontaktus felé húzza és a B1

,, -(- 2

, B\,~j-3

és /í'„-|-4 tuskókat a földhöz kapcsolja, úgy hogy a jármű tovább haladhat, a nélkül, hogy a B„-\-1

B„ + 2 B„-\-3

tuskók bekapcsoltatnának. minthogy ezek a földdel összekötve nincsenek. Következik ebből, hogy bármilyen legyen is a kocsi mozgásiránya a közös vonalszakaszon, a szerkezet mindig teljesen biztosan működik. A gyakorlatban, mint az a 12. ábrán látható, a B„-\-1

és B\ -f- 8

, a B„-\- 2

és i?\,-|-2

. a B„ -f3

és 5',, + ! tuskók egyesítve vannak, és a közös C kommutátor a közelükben van elhelyezve, Lássuk már most a kiágazó pálya esetét. A B„-\-! tuskó (13. és 14. ábra) az utolsó közös tuskó, és a jármű, annak megfelelően, hogy a váltó mely irányba van beállítva, az egyik vagy másik Ba

-f 2

vagy B\-\-2 tuskóval jön érintkezésbe, melyek mindegyike bekapcsoltatik. Szükséges tehát, hogy eme tuskók egyikének működése által a + i tuskó K~\~i elektromágnese a földtől kikapcsoltassék, mert ellenkező esetben a B„ tuskó állandóan be volna kapcsolva. Ebből a czélból emez elektromágnes tekercselése pl. a C„4~2 tuskón megy át, de itt nincs a földhöz kapcsolva, hanem a B\ -f- 2 tuskónál, más szóval, a Bu

-1-2

és B\ 2 tuskók árammegszakítói sorba vannak kapcsolva, úgy hogy bármelyik tuskó működjék is, a földből kikapcsoltatik és a B„-f x tuskó áramot többé nem kap. Ha két vonal egyesül (15. ábra), elégséges az, ha a két B„-\-1

és B\, x

elektromágnes tekercselését párhuzamosan kapcsoljuk és ezután a li„-j-2

tuskóhoz oly módon kötjük, mintha csak egyetlen drótról volna szó. Ha a B„-\- a

tuskó be van kapcsolva, bármely irányból jöjjön is a kocsi, a 7?„ 1

és B1

'^ i tuskó minden esetben kikapcsolta tik. Fontos továbbá annak megakadályozása, hogy esetleg egyik vagy másik tuskó az áramforrással érintkezésbe jusson, mi akkor történhetik meg, ha a talaj fölszíne nedves és így mellékzárást létesít. Hogy ezt az esetleges hátrányt megszüntessem, minden egyes tuskót egy fémből készült 21 burkolattal fogom körül (16. ábra), melynek tetszőleges alakja van, és mely a tuskótól szigetelve van, és állandó kapcsolatban áll azzal a sarokkal, mely a tuskót esetleg gerjesztő sarokkal ellenkező nevű. Ily módon a föliileten esetleg vezetett áram nem érheti el a tuskót, inert a 21 burkolat ezt meggátolja, a mennyiben az áramot elvezeti. Világos, hogy a szán azalatt, míg a tuskó fölött áthalad, a fémburkolatot nem érintheti, ezért a tuskónak a keretnél magasabbnak kell lennie. Gyakorlati kiviteli módozat volna az, ha a tuskot egy fémtokba zárjuk, mely tokot a gép megfelelő sarkával kapcsi Íjuk,