10236. lajstromszámú szabadalom • Prizmákkal ellátott ablaktáblák és általában prizmás üvegtáblák
Megjelent 1898. évi január lió 7-én MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS. 10286. szám. VIII/? OSZTÁLY Prizmákkal ellátott ablaktáblák és általában prizmás üvegtáblák EWEN JOHN MEIGGS MÉRNÖK CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát prizmatikus üvegtáblákra és lemezekre, azaz oly üvegből vagy analóg anyagból készített táblákra vonatkozik, melyek az illető helyiségnek, melynél alkalmaztatnak, erősebb megvilágítása czéljából prizmákkal vannak ellátva. A közönséges előállítási módokkal igen nehéz ily lemezeket nagy kiterjedésben és mégis megfelelően alakított prizmákkal előállítani, úgy hogy kénytelenek vagyunk a táblákat néhány négyszögczentiméternyi kis darabokból készíteni és ezeket egy teljes prizmás ablaktáblává egyesíteni. A mellékelt rajzokban a találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra oly prizmás táblának metszete, melynek prizmái külső élükön le vannak tompítva. A 2. ábra mindkét oldalán prizmás táblának metszete. A 3. ábra a prizmás tábla oldalnézete. A 4. ábra a prizmás tábla egy másik foganatosítási alakjának keresztmetszete. Az 5. és 6. ábrák más foganatosítási alakok nézetei. A 7. és 8. ábrák ugyancsak más foganatosítási alakok oldalnézetei. A 9., 10. és 11. ábrák ily táblák további módosításainak keresztmetszetei. A 13. és 15. ábrák fölszerelt prizmás táblák keresztmetszetei. A 14. ábra egy szakaszokból összeállított prizmás táblának fölülnézete. A 15. és 16. ábrák metszetek A 14. ábrának 15—15 és 17—17 vonalai szerint. A a prizmás tábla testerésze, fí a ráve tődési fölület, a C prizmák oldalsíkjai az 1. ábrában D görbe fölületek által vannak összekötve. A rávetődési fölület ezen ecetben sík, az egész tábla pedig lényegében néhány négyszögczentiméternyi lapos test A prizmák igen meredekek a miért is könynyebb előállíthatóságuk és biztosabb megóvásuk czéljából külső éleiket letompítjuk. A 2 ábrában a prizmák különböző alakúak és a rávetődési fölületen is az k prizmák vannak elrendezve, úgy hogy a fény nem. mint az 1. ábrában, sík fölületre, hanem rézsútos fölületekre vetődik és ennélfogva nem reflektálva, hanem megtörve vezettetik a prizmás táblákba és azokon keresztül. A 3. ábrában a táblának egyik oldalán elrendezett FF prizmák a másik oldalon lévő C prizmákra merőlegesek. A 4. ábrában mindegyik C prizma egy sík 0 fölülettel és egy sor másodrendű