10235. lajstromszámú szabadalom • Boltozat és baldachinszerű fölülvilágítás és üvegprizmák ezek előállítására

Meg-jelent 181)8. évi január hó 7-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI ilM 111V ATA L SZABADALMI LEÍRÁS 10235. szám. vill/g. OSZTÁLY. Boltozat- és baldachinszerű fölülvilágítás és üvegprizmák ezek előállítására. EWEN JOHN MEIGGS MÉRNÖK CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát prizmás boltozat- és baldachinszerű fölíilvilágítás képezi, sötét, pl. mélyen fekvő udvarra vagy szűk utczákra néző helyiségek vagy magas épületektől környezett építmények alsó helyiségeinek megvilágítására. A találmány tárgya a mellékelt rajzokon van bemutatva. Az 1. ábra a földalatti helyiségek megvilágítására szánt prizmás tábla egy részének körösztmetszete. A 2. és 3. ábrák ezen tábla módosított foganatosítási alakjainak körösztmetszetei. A 4. ábra ily prizmák által alkotott táblának keresztmetszete a prizmák oldalnézetével. Az 5. ábra fölülnézet. A 6. ábra metszet a 4. ábrának 6 — 6 vonala szerint. A 7. ábra egyenes boltozatú földalatti helyiségek megvilágítására szolgáló fölülvilágító prizmás táblának körösztmetszete. A 8., 9.. 10., 11. és 12. ábrák különösen baldachin-fölülvilágításra szánt prizmás táblák részeinek körösztmetszetei. A 13. ábra egy a 11. ábrában látható prizmákkal biró baldachin-táblának oldalnézete. A a prizmás táblának testrésze, melyből egy vagy több B prizma nyúl ki. A mint az 1., 2. és 3. ábrákból látható, ezen prizmák alsó pontjukkal vagy élükkel a C rávetődési fölülettől majdnem merőlegesen nyúlnak ki. Az ezen három ábrában bemutatott foganatosítási alakoknál a prizmának legalább egyik, de esetleg mindkét oldalfölülete is görbe, a hol is a két fölület görbülete akként van meghatározva, hogy a rávetődesi felületről valamely adott irányban a prizmába hatoló fény egymás után úgy töretik meg a két fölület által, hogy az előre vezettetik, hogy az egyes fénysugarak lényegében oly vonal felé konvergálnak, mely a rávetődési fölülettől valamivel messzebb van, mint a prizma alsó éle és ez utóbbi előtt, attól oly távolságnyira, mely körülbelül egyenlő a prizmának a rávetődési föliilettel párhuzamosan mért legnagyobb vastagságával. A prizmát előnyösen úgy alakítjuk és rendezzük el, hogy annak mellső éle körülbelül párhuzamos egy oly irányban futó egyenessel, a mel} irányban a továbbítandó fény fölfogatik. Az 1. ábrában a hátsó, 2. ábrában a mellső, a 3. ábrában pedig mindkét prizmafölület görbe, az eredmény azonban mindháromnál ugyanaz. A 4., 5. és 6. ábrákban oly foganatosítá-