10235. lajstromszámú szabadalom • Boltozat és baldachinszerű fölülvilágítás és üvegprizmák ezek előállítására

sokat mutatunk be, melyek úgy az 1,2. és 3. ábrákban bemutatott általános alakokkal, valamint más alakkal bíró prizmáknál is alkalmazhatók. Ezen újítások első sorban abban állanak, hogy a prizmáknak azon éleit vagy felületeit, melyek a fénytörés irányával közel párhuzamos síkokban feküsznek. fölfelé konvergálóan rendezzük el, úgy hogy a prizma alsó része csaknem oly széles, mint annak külső fölülete. Ezen konvergáló alsó élekkel bíró vagy nem biró részek ugyancsak prizmákkal láthatók el, a mint ez a 4.. 5. és 6. ábrákból látható. Az oldalfölületeknek ezen konvergál tatása és apró prizmákkal való borítása hozzájárul a fénynek fölülről és alulról való összegyűjtéséhez és annak a prizma reflektáló vagy hátsó föliiletéhez eszközölt vetítéséhez, úgy hogy azt a közvetlenül a prizmás táblára vetődő fénnyel együtt előre a megvilágítandó helyiségbe juttathatjuk. A 8. és 9. ábrákban oly prizmaalakot mutatunk be, melynél a prizma aktiv fölülete akként van elrendezve, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb irányokból jövő fény átjár a prizmán és azután megközelítőleg párhuzamos vonalakban lé}) abból ki. A prizmának ily alakja bizonyos körülmények között különösen baldachinszerű és egyenes boltozat világításánál előnyös, ha a fény jelentékeny szög alatt vetődik be és ha két ellenkező irányból jövő fényt ugyanazon pont felé vagy ugyanazon irányban eltérítve akarunk hasznosítani. A 10.. 11. és 12. ábrákban oly prizmákat mutatunk be, melyek főleg baldachinszerű világításra vannak szánva, minta 13. ábrákban látható példa esetében. Ezen prizmáknál az aktiv fölület görbülete úgy van meghatározva, hogy a valamely adott irányból jövő összes fénysugarak lényegében vízszintes irányban vetíttetnek előre, vagy pedig oly vonal félé konvergálnak, mely valamivel távolabb van a rávetődési fölülettől, minta prizma legalsóbb pontja és ez utóbbi előtt oly távolságnyira, mely körülbelül egyenlő a prizmának a rávetődési fölülettel párhuzamosan mért legnagyobb szélességével, a mint ez szakadozott vonalakkal jelezve van. Úgy mint a föntebbi foganatosításoknál ezen czélt a prizma egyik vagy mindkét aktiv fölületének görbe alakítása által is érhetjük el. A jelen találmány tárgyának gyakorlati alkalmazása könnyen érthető és czélja, hogy több irányból jövő fénynek lehető legna- . gyobb része fölfogassék a megvilágítandó helyiségbe, akár földalatti ez, akár nem. A találmány további czélját az is képezi, hogy a főirányon kívül levő oldalas irányokból, valamint fölülről és alulról jövő fény is ily lényegében véve vízszintes sugarakba tereitessék. A prizmás táblák egyenként egy-egy vagy több prizmát hordó üvegtéglákból állíthatók össze, mely utóbbiak tetszőleges, a czélnak megfelelő módon egyesíthetek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Boltozat- világítás, mely áll egy megközelítőleg vagy éppen vízszintes síkban elrendezendő C rávetődési föliiletből és egy vagy több attól ellenkező oldalon kiszögelő B bordából vagy prizmából, mely prizmák mindegyike két konvergáló, még pedig egy fénytörő és egy fényvetítő fölülettel bír, mely fölületek egyike úgy van görbítve, hogy majdnem valamennyi, a boltozat fölületére eső fénysugár abba behatolván, a prizma két fölülete által fokozatosan aként töretik meg, hogy azok oly vonal felé konvergálnak. mely a rávetődési fölülettől valamivel távolabb van, mint a prizma alsó éle és ez utóbbi előtt oly távolságnyira, mely megközelítőleg egyenlő a prizmának a fénytöretés irányában mért legnagyobb vastagságánál, a hol is a prizma oldalfölületei fölfelé konvergálón vagy bordázottan, vagy konvergálóan és bordázottan foganatosíthatók. 2. Fölülről világító tábla, mely egy lényegében lapos A üvegtestből áll. melynek egyik oldala a C rávetődési fölületet képezi, míg annak másik oldala egy vagy több Bprizmával van ellátva, melyek két konvergáló fölülettel bírnak és melyeknek alsó része, a fölső részükön át