10218. lajstromszámú szabadalom • Készülék kékláng előállítására egyrészt szénhydrogéntartalmú folyadékból (kőolajból) másrészt vízből álló gőzkeverékből

Megjelent J8Í)8. évi január hó 7-én. MAGY. jfÉÖ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10218. szám. II/d. OSZTÁLY. Készülék kék láng előállítására egyrészt szénhydrogéntartalmu folyadékból (kőolajból) másrészt vízből álló gőzkeverékből. ALTMANN FRIGYES MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 28-ika. Qly készülékeknél, melyek kék láng szolgáltatására egyrészt szénhydrogén-tartalmú folyadékból és másrészt vízből álló gőzkeveréket (gázt) állítanak elő, a gőzősítő retortáknak, tehát azon tereknek szerkezete, melyekben a gőzösítés illetve gázosítás törté nik, különös fontossággal bír. mivel a mint ezt az eddig ismert foganatosításoknál tapasztaltuk, pl. igen hosszú gőzvezetékek vagy effélék alkalmazása által a gőzök könnyen kondenzáltainak, minek igen természetes következménye, hogy az előállított láng használhatatlan. A jelen találmány tárgyát az említett retorták szerkezetén eszközölt újítások képezik. A mellékelt rajzban két foganatosítási alak van példaképpen föltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alak függélyes metszete. A. 2. ábra metszete az 1. ábrának x, •x vonala szerint. A 3. ábra egy másik foganatosítási alaknak függélyes metszete. A 4. ábra metszete* a 3. ábrának y vonala szerint, a a tartály a szénhydrogéntartalmú folyadék számára, b a víz számára. A folyadékok a 1. és 2. ábrák szerint a belek által az e keverőkamra által összekötött c és d retortákba kerülnek. A fölmelegítés az f láng által történik. A képződött gőzök azután az e kamrában összekeverednek és abból azután a lángzóhoz áramlanak. A 3. és 4. ábrákban oly készülék van föltüntetve, melynél a folyadékok az a és b tartályokból hydrosztatikus nyomás alatt folynak az itt is az e kamra által egymással összekötött c és d retortákba, melyekben a gőzösítés történik. Itt is az e kamrában keverődnek össze a gőzök, a honnan azután a lángzóhoz áramlanak. Mindkét foganatosítási alaknál a retortákat két ttiggetlen tartályból képezzük, de fönntartjuk magunknak azokat egy válaszfallal ellátott tartállyal helyettesíteni. A 3. és 4. ábrákban látható foganatosítási alaknál, midőn a folyadékokat hydrosztatikus nyomás által vezetjük a re tortákhoz, ajánlatos az a és b tartályok és a c, d retorták közé közbenső tartályokat beiktatni oly czélból, hogy a hőnek az a és b tartályokhoz való tovaterjedését megakadályozzuk ób hogy a folyadék lefolyását szabályossá tegyük. Mindkét föltüntetett foganatosítási alak, valamint általában a jelen találmány sze-