10200. lajstromszámú szabadalom • Vezénymű elkülönített tolattyúk számára

teleknek legjobban változtatható karhosszakkal bíró emeltyűrendszerrel felelhetünk meg. Ily emeltyűrendszer az 1. ábrában működésének megmagyarázására sematikusan van föltiintetve. A 2.. 3., 4. és 5. ábrák annak több foganatosítási alakját tüntetik föl. A 6—8. ábrák az ily vezényműveknél alkalmazható különféle csapágyazásokat láttatják. A !). ábra az egész vezényműszerkezetnek gőzgépen való elrendezését mutatja be példa gyanánt. Az 1. ábrában a. b a mozgató (aktiv), s, b a mozgatott (passzív) emeltyűt jelenti, mely utóbbi az előbbi emeltyűvel csúszó érintkezésben áll és az 8 körtolattyúval szorosan van összekötve. Midőn az a. b emeltyű mozgásánál ennek b végpontja c-be jut, a passziv emeltyű <;, s karhosszal bír; ez tehát btői c-ig fokozato san kisebbedett és az S tolattyú e közben csekély gyorsulással a csatorna megnyitásáig jutott. Most már az a. b emeltyű addig hat a rövidített passziv emeltyűre tovább, míg ez az s. d állásba jut és az S tolattyú legkülsőbb állását foglalta el. Az r«. b emeltyűt mozgató exczenter ekkor holt állásába jutott, az b. u. emeltyű nyugalomba jön és ezután újból csekély gyorsulással visszamozog. Ez a tolattyú nyitvatartása bizonyos tartamának felel meg; az emeltyű azonban nem sokára körülbelül a c pontban eléri legnagyobb sebességét, a mikor a zárás következik be. Az a, b emeltyűnek c. b kilendülése közben a tolattyú lassan tovacsúszik és az a, b emeltyűállásnál nyugalomba jön. Ha már most a passziv s, b emeltyűt b. M-től e-ig ívalakúan meghosszabbítjuk és az aktiv emeltyűvel csúszós összeköttetésben tartjuk, akkor ez utóbbi e-ig lendülhet a nélkül, hogy az S tolattyút mozgatná. A passziv emeltyűt nem kell okvetlenül a tolattyúval közvetlen összeköttetésbe hozni, az összeköttetést emeltyűk és vonórudak által is eszközölhetjük. A tolattyúnak nagy utat és gyors mozgást éppúgy kölcsönözhetünk a passziv emeltyű nagy kilendülése. valamint a passziv emeltyű és a tolattyú közé bekapcsolt megfelelő emeltyűáttétel segélyével. Ezen vezényművek a 2., 3. és 4. ábrákban látható foganatosítási alakjánál az aktiv a, b emeltyű a két tolattyú mozgatására szolgáló A himbának részét képezi, mely utóbbit egy a w csapjára ható exc^enterrúd hoz mozgásba. Minden egyes tolattyúnak passziv B emeltyűje f hasítékkal vagy horonnyal van ellátva, melyben az A emeltyűnek b vége az r görgő által vezetődik: ezen emeltyű a 2. ábra szerint kétkarú, a 3. ábra szerint pedig egykarú emeltyű lehet és az •s- csappal van ellátva, melyhez a tolattyú mozgatására szolgáló vonórúd van kapcsolva. A mint a két ábrából látható, • a passziv emeltyű utólagos beállítás czéljából két részből áll és vezetőhornya vagy hasítéka az ívalakú fL

meghosszabbítással van ellátva, mely csak arra szolgál, hogy az emeltyűt és a tolattyút működtetésükig állásukban megtartsa, mivel a B emeltyű mozdulatlanul marad, midőn az aktiv «, b emeltyű a forgási csapjához konczentrikus fl

hasíték- vagy horonyrészben mozog. Ezen konczentrikus horonyrészt ennélfogva el is hagyhatjuk és valamely záró szerkezettel helyettesíthetjük, a mint ezt a í. ábra láttatja. Ezen zárószerkezet a mindegyik passziv B emeltyűn elrendezett t, t1

ívrészből és az ezen emeltyűk számára az A himbán elrendezett p. p1

ívrészből áll. Az A himbának balról jobbra való mozgásánál a baloldali B emeltyűnek t. t1

íve eltávolodik a. p, p1 ívtől, mely ezen emeltyű hatásköréből ki jut: ellenben ezen p, p1

ívdarab másik végével a jobboldali B emeltyű ívrészéhez fekszik és ennek mozgását ez által megakadályozza. Egyidejűleg a jobboldali r görgő ezen emeltyűnek f hasítékát elhagyja, mely emeltyű már most mindaddig rögzíttetik, míg a visszamozgó A himbának n görgője azt újból megragadja. Ezen szerkezetek hatása minden esetben ugyanaz, mint az 1. ábra nyomán leírt szerkezeté. Ugyanazt a hatást elérhetjük az ismeretes, bütykös vagy exczenteres vezénymünek megfelelő módosítása által is.-