10200. lajstromszámú szabadalom • Vezénymű elkülönített tolattyúk számára
Ily foganatosítást láttat az 5. ábra, mely- | nél az a csap körül lendíthető és a w csapra ható exczenterrúd által mozgatott A1 bütykös korong a fíl emeltyűt elállítja, mely utóbbi r1 görgője segélyével az e, b, c, c\ d nyomföliiletre ráfekszik és megfelelő rudak által tolattyúval van összekötve. Míg a görgő, a korong mozgásánál a pályának az a csaphoz kouczentrikus részében van, a passzív B1 emeltyű nyugalomban, a tolattyú pedig zárva marad; 6-től c-ig a pálya csekély emelkedéssel bír, tehát az emeltyűt lassan megemeli, mi által a tolattyú a befödő fölü_ leten végig fut; c-től cl -ig erősebi) emelkedés következik, úgy hogy az emeltyű és a tolattyú gyorsított mozgást végez, melyet azok c1 -től tf-ig megtartanak. Midőn a korong lengése a regulátor hatása következtében kisebb lett, úgy hogy az r1 görgő ac^en túl lévő pontok által nem befolyásoltatik, sőt többször még ci-et sem éri el, akkor a tolattyúnak újbóli zárása megfelelően korábban következik be. A görgőnek a korong föliiletére való kényszermozgású hozzáfekvését, midőn a korong csak a sraffozott részből áll, a fíl emeltyűnek pl. az S1 rugóval való megterhelése által érjük el; előnyös azonban az A1 korongot az A2 kengyellel ellátni, úgy hogy a görgőnek ez által kényszermozgást kölcsönözhetünk. Az A1 korongot, mint az előbbeni esetben, az a, b emeltyűhöz hasonlóan, a két tolattyúhoz képest részarányosán képezhetjük ki és ily korongokat a bebocsájtó, valamint a kibocsájtó tolattyúk számára különkülön rendezhetünk el, a mikor is ezen korongok mindegyikét külön exczenter által mozgatjuk, melyek közül a bebocsájtó tolattyúk számára elrendezettet regulátor hatásának vetjük alá. Mindezen foganatosításoknál az emeltyű illetve a korong csapjának ágyazása igen fontos. A 6. ábra szerint ezen ágyazást akként foganatosíthatjuk, hogy a fix a csapon az aktiv részt (az A himbát vagy az A1 korongot a csapba eresztett h csavar segélyével > a csapban exczentrikusan' mégerősített hl korong által tartjuk meg. A 7. ábra szerint a fix a1 csapot a gyűrűs i horonnyal látjuk el, melyet a laza i1 esapágyszelenezével és a beillesztett i2 csapágyfödéllel töltünk ki. A 8. ábrában a fix csapnak tövén elrendezett i horonyt a két i1 szelenczeféllel töltjük ki, melyeknek mindegyikét vagy csak egyikét az i8 csavar segélyével az emeltyű vagy a korong agyával kötjük össze. A lengő emeltyűnek (vagy korongnak) tengelyét az emeltyűvel illetve a koronggal szilárdan is összeköthetjük és alkalmas csapágyakban forgathatóan rendezhetjük el. A vezénymű szerkezetének valamely gőzgépen való elrendezése a 9. ábrából érthető, a hol az a í. ábra szerint foganatosított emeltyűrendszer van alkalmazva. Mint hogy a vonó rúdak, melyek a lengő B emeltyűknek s csapját a tolattyúkkal kötik össze, egymás mögött kell, hogy mozogjanak, a csapokat az emeltyűk különböző oldalán rendezzük el, úgy hogy az egyik csap az egyik emeltyűvel mellső oldalából a másik csap a másik emeltyűnek hátsó oldalából nyúl ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vezénymű elkülönített tolattyúkkal bíró gőz- és gázgépek számára, az által jellemezve. hogy a kör- vagy lapos tolattyúk gyanánt foganatosított belső szabályozó közegek lengő A emeltyűk, vagy lengő .41 bütykös korongok segélyével kényszerjáratúan és szakaszosan akként mozgattatnak, hogy lökéstelen, rövid úton történő lassú nyitás és zárás, a nyitott tolattyúnak pedig gyors mozgása éretik el. 2. Az 1. alatt jelemzett vezényműnek egyik foganatosítá8i alakja, melynél exczenter által lengésbe hozott A emeltyűk végükön azoknak forgási pontjához konczentrikusan görbített hasítékkal vagy horonynyal bíró B emeltyűvel kapcsolódnak, melyek a megfelelő tolattyúkkal összeköttetésben állanak, úgy hogy a két tolattyú váltakozva szakaszosan mozgattatik és az egyik tolattyú nyugalomban tartatik, míg a másik mozgásban van (2. és 3, ábrák).
