10013. lajstromszámú szabadalom • Dohányszállító készülék szivarkagépekhez
- 3 -vannak a G szalagon megerősítve és egy rl élben végződnek, hogy lehetőleg kevés lehulló dohányrészecskék akadjanak meg rajta. Mint a 7. ábrában pontozva jelezve is van, egy Rl kefehenger is alkalmazható, mely az egyik falon megakadt dohányt a egközelebbi rekeszbe söpri. A sodrókészülék jó működésére nézve igen fontos, hogy a szalag egyes rekeszeiben levő dohánymennyiség ne szóródva jusson a préskészülékbe, hanem mint zárt test jusson abba. Hogy ezt elérhessük, a H dob előtt mely körül a G szalag lefelé mozog, — mint ez a 7. ábrából látható — egy P tengely körül lengő 0 ajtó vagy csaptató van alkalmazva, mely helyzete szerint egy a présgépezet felé vezető N garatot elzár vagy kinyit. Az 0 csaptatónak lengő mozgását egy W csapon (6. és 8. ábra) forgó, nem kerek 11 korong adja meg, mely ellen egy P tengelyen megerősített S karnak a P tengely másik U karjába kapaszkodó T rugóra szorul. Az 11 korong olyan alakú, liogj'' a:; 0 csaptató az 2V garatot csak akkor bocsátja szabadon, a mikor a szalag egy rekeszéből kiesett egész dohánymennyiség rajta nyugszik. Ezen készülék mindig egy rekesz tartalmát viszi a sodrókészűlékhez. Az N garat oldalfalai — mint a 6. ábra mutatja — a sodrókészülék félé némileg összeszorulnak, úgyhogy a garatba leeső hoszúkás dohánycsomócska végén kissé összetolódik, a mi által elkerülhető, hogy a préselt göngyök végei tökéletlen keresztmetszetűek legyenek. Hogy a hordszalag rekeszeit, ha még nem eléggé teltek — pl. a gép megindításánál vagy más okokból — ne kelljen a préskészűlékbe beleűríteni, az A4 karon egy t2 emeltyű (7. és 8. ábra) van alkalmazva, mely nyugalmi helyzetéből (8. ábra) olyanba (7. ábra) hozható, a melyben u2 újja az U karnak io2 nyúlványán nyugodva, az utóbbit oly formán szorítja le, hogy az 0 csaptatón N garatot tartósan lezárja és a G szalag J falai, melyek a csaptató hajlott beltölülete mentén siklanak, az utóbbin végig vitt dohány azt x nyíláson át a gépből kihozzák Az 1. ábra alsó részében bemutatt sodrókészülék lényegében több as alakzóból áll. melyek egy es orsón elhelyezett tartójukkal vízszintes síkban szakaszosan forognak. Az «8 alakozók mindegyike egy ds fenékrészből és egy e3 födélrészből áll, mely alkalmas eszköz segélyével az alakozók nyitása és zárása végett eltolható. A dohány az N garatból egy f° lapra esik és egy lengő gs dúgó által a nyitott formák alá vitetik, a mire egy merőlegesen mozgatott h" dúgó a dohánycsomót a g3 dúgó és egy i3 vezeték között az alakozóba emeli, mely azután zárul, hogy a befogadott dohányt egy szoros gönggyé préselje. A gs dúgót a korong egy bütyke a &3 csiga forgáspontja körül ide-oda lengeti, a /t3 dúgó pedig egy merőleges m' kulisszában síklik és a j korong másik félén levő egy exczenter horonyba kapaszkodó csiga által mozgattatik. Mint hogy igen fontos, hogy a G szalag a sodró-gépezettel pontosan összeműködjék, főleg pedig, hogy az N garatnak kinyílása a J falaknak egy bizonyos helyzetében történjék, ezen szalagot az i tengelyről a j3 exczenterkorongok (1. ábra) xt és Í/3 kerekei által hajtott A2 tengely hozza mozgásba. Ez egy ps o3 kúpkerék-hajtómű által történik, melyet egy ns orsó hoz forgásba, melynek qs iánczkereke r3 láncz által egy Ii hüvelykkoronggal szorosan összekötts3 lánczkereket hajt. Ez a TFcsap körül (6 ábra) forog és egy vele szorosan összekötött v3 fogaskoszorúval a G szalag H dobjának tengelyén megerősített ws fogaskerékbe kapaszkodik. A hordszalagnak sa léczei, melyek a II és H1 dobok véseteibe kapaszkodnak, megakadályozzák a szalagnak a dobokon való síklását és ez által a szalagnak a sodró gépezettel való pontos összemüködését biztosítják. A 11. ábra a leírt berendezésnek egy változatát ábrázolja az esetre, ha hengerszerű göngyök készüljenek. Itt az E levonó henger alatt egy M ék van elhelyezve, még pedig a henger kerületének domború fölső felülettel. Ennek következtében a dohány az E hengerről többé nem közvetlenül szóródik le, hanem az eddiginél tovább
