9900. lajstromszámú szabadalom • Újítások ívlámpákkal világító villamos berendezéseken

— 4 -esek végein pl. 90 Voltra nem emelkedett. Ezen pillanatban a B A potential-regulator az A tekercsek áramkörét zárja, úgy hogy már most a fölső szénrudak fölszabadittatnak. Ha a három fény ív ezen pillanatban ugyanazon maximális ellenállást fejti ki. akkor az E tekercsek fegyverzetüket vonzzák és a 8 megakasztok oly állásba hozatnak, hogy a szénrudak lefelé mozgását megengedik ; ha azonban valamely szénpár rúdjai közelebb vannak egymáshoz, mint a többiek, akkor a szénrudak egyenlőtlen elégése következtében a megfelelő megakasztó meggátolja a maga fölső szénrúdjának lefelé mozgását, úgy hogy csak azon szénrudak közelíttetnek. melyeknek erre szükségük van. Ha a lámpák működése közben a szénrudak lefogynak, akkor a B A szabályozónak fegyverzete vonzatván, kontaktusban marad, és a 7 megakasztókat oly állásba hozza, hogy a szárnyas kerék fölszabadíttatik, míg az E tekercsek a 8 megakasztókat is elbocsátják. Ezen pillanatban a fölső szénrúd lefelé és az alsó szénrúd fölfelé mozog, mivel azok a 13 zsinór segélyével egymással össze vannak kötve; ezen közelítés addig tart. míg a szénrudak érintkezésbe nem jönnek és a lámpa újból működésnek nem indúl. Midőn 18 emeltyű útjának végére ért. vagyis midőn az oly állásban van. hogy az alsó szénrúd már nem mozoghat lefelé, akkor azt kezdeti állásába vezetjük vissza; ez úgy történik, hogy a 31

rudat megemeljük, mi által a 22 rugó fölcsavarodik és a 18 emeltyűt kezdeti vagyis legmegemeltebb állásába hozza. Magától értetődik, hogy a lámpaszerkezet részleteiben módosítható ; a rajzban bemutatott primitív szerkezet csak arra szolgál, hogy a találmány lényegét könnyebben és világosabban megértessük, mely egy a csoportszabályozótól függő és egy* attól függetlenül táplált elektromágnes kombinált kölcsönös működésében áll, úgy hogy a szénrudak csakis azon lámpákban közelíttetnek, melyekben az éppen szükséges. Az 5. ábra a lámpának egy módosított szerkezetét mutatja be. melynél a C villámdelej el van hagyva, melynek működése az E és D villamdelejek kombinátiója által van helyettesítve. A 8 és 10 megakasztok az a csap körűi forgatható 11 emeltyűre vannak szerelve. Ezen emeltyű a fí szárnyas kereket megakasztja, midőn az elektromotorikus erő a lámpa sarkain bizonyos maximumot ér el. Ezen esetben, minthogy az áramerősség a D tekercsben csökkentetik. az ennél erősebb hatású E tekercs az emeltyűt vonzza és fölszabadítja a 6' szárnyas kereket, úgy, hogy a lámpának szénrúdjai a B A reális vagy potentiál-szabályozó megfelelő A tekercsének hatása alatt lefelé mozoghatnak. Másrészt, midőn a szénrudak annyira lefelé mozogtak, hogy azok bizonyos maximális távolságban vannak mi által az elektromotorikus erő csökken, míg az áramerősség növekszik, a D tekercs hatása erősebb az E tekercsénél, tehát vonzza az emeltyűt és a 6 szárnyas kerék újból megakasztatik. Ha a szénrudak véletlenül érintkezésbe jutnak, a I) tekercs hatását folytatja, úgy hogy a fí1

szárnyas kerék fölszabadíttatik és az alsó szénrúd lefelé mozgását megengedi. míg az egyensúly helyre nem állott. A lámpák izzásba hozatala ugyanígy történik. Ha a szénrudak az áramkör zárásakor egymástól távol vannak, az E tekercs a megfelelő szárnyas kerekei "saját hatása által fölszabadítja, míg az A tekercs azt a B A szabályozó hatása alatt teszi. Ha a szénrudak érintkezésbe jutnak, a 1) tekercs vonzza az emeltyűt, megakasztja a 6 szárnyas kereket, szabadon bocsátja a 61

szárnyas kereket, úgy hogy az alsó szénrúd mindaddig lefelé mozog, míg a fényív normálissá nem lesz. Világos, hogy a fönt leírt ívlámpa részleteinek elrendezésén és szerkezetén különféle módosításokat végezhetünk azon követelmények kielégítésére, melyek a fényív tökéletessége iránt támasztanak. Természetes továbbá az is. hogy a jelen találmány tárgyát képező rendszer bármily tetszőleges számú, méretű és szerkezetű lámpára is kiterjeszthető, valamint