9884. lajstromszámú szabadalom • Lakat

Megjelent 18í)7. évi november lió 34-én. MAGY. |!Í3r KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 9884 szám. VIII/d. OSZTÁLY. • Lakat, SVETLIK KÁROLY LAKATOS HOHENBRUCKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 3-ika. A találmány tárgyát képező lakat a csa­tolt rajzlapon van ábrázolva, még pedig: az 1. ábrán nézetben, a födőlap eltávo­lítása után, a 2. ábrán az 1. ábra a:—a; vonala szerint metszve, az akasztékok elhelyezése után, a 3. ábra a lakat nézete az akasztékok elhelj'ezése és a födél eltávolítása után, a 4. ábra a 3. ábra metszete y—y szerint, az 5. ábra az egymás fölött fekvő akasz­tékok alaprajza, a 6 18. ábra nagyobb méretben rajzolt részletek, melyekre a leírás közben térünk ki. Mint az a rajzokból kitűnik, a lakat B fenekébe csavart a peczkekre kétkarú b emelők vannak forgathatóan ágyalva (11. és 12 ábra), melyek alsó végei a b eme­lőkre merőleges b1 csapokkal vannak föl­szerelve. A b emelők fölső végei derékszög alatt meg vannak hajtva és b2 záró hor­gokká kiképezve, melyek a C kengyel c szárának c1 rovátkáival hozhatók kapcso­latba. Ez oly módon létesíthető, hogy a ci­né] befelé divergáló b2 záró kilincsek közé egy végén ferdén elvágott d tolókát tolunk, míg az a c szar c] rovátkáiba nem fekszik. A d tolóka alkalmazását és annak működ­tetését a következőkben ismertetjük. Az előbb említett kétkarú b emelőt egy e lemez födi le. mely az a peczkekbe csa­varolt e1 csavarokkal van rögzítve. Ez az e lemez, mint az a 15. és 16. ábrákból kitűnik, fölső oldalán e2 léczekkel van ellátva, me­lyek egyike (a 15. ábrán a fölső baloldali) meg van nyújtva és ferde e8 síkká kiké­pezve. Az e lemez fölső oldalán két f g peczek van, melyek közül az első az e3 léczek között vezetett d tolóka d1 hasíté­kába nyúlik, míg az utóbbi g peczkére a h kulcsot lehet fölhúzni. A h kulcs, mint az a 18. ábrából kitűnik, egy nagyobb h1 lép­csővel és öt kisebb h2 hs h* h6 h6 lépcső­fokkal van ellátva, melyeknek ép annyi i2 (10. ábra), i3 (9. ábra), il (7. ábra) és í6 (6. ábra) akasztók felel meg. A g peczekre húzott h kulcs forgásánál a legalsó h1 foká­val a d tolóka köralakú d2 kimetszése mel­lett csúszik, és elfordulása közben a derék­szög mély d» üregnek egyszer a fölső, másszor az alsó falába ütközik és így tovább mozgásánál a d tolókát föl- vagy lefelé tolja el. Az első fölfelé irányuló mozgásnál, mint azt már említettük, a b2 kilincseket a c1 rovátkába toljuk, míg a d tolóka ellen­kező mozgásánál a bl csapokat egymástól távolítjuk, tehát a b2 kilincsek a c szárat szabadon bocsátják. Hogy a d tolókát a legfölső és legalsó helyzetben rögzíteni le-

Next

/
Thumbnails
Contents