9867. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő- és szedőgép
azon időpontban történik, midőn a mátrix épen a betűformához zárul. A megöntött betű kitolása (Y 2., 4., 27., 28. ábra). Az öntőformának az X rúd Xa. falával 27. ábra, szemközt levő lapját az öntés alatt az Y hengernek 2.. 4., 27.. 28. ábra a kerülete képezi. Ezen Y hengernek a tengelye Yx 4. ábra. A hengerhez egy fogaskerék Ib van ugyanazon tengelyre erősítve 2., 28. ábra, melybe az alatta levő és beléfogódzó s Yc tengely körül mozgó Yd fogaskerék-darab kapaszkodik. Ez az Yc-ben mozgó fogaskerék-darab az Y hengert mindig fél fordulatra előre és vissza mozgatja, úgy hogy a hengernek (la 27. ábra) pontja egyszer Y/;-hez megy. meg ugyanazon úton vissza. A mozgások végpontjain egy-egy pillanatra a henger nyugvásban áll. Ezen mozgást az U görbe adja 3., 4. ábra, a melyhez Ua gyűrű az Vb rugó húzásánál fogva neki fekszik. A görbe hajlása eltolja a gyűrűt, vele együtt az üc Yg kart s a rajt lévő fogaskerékszeletet, s ez fordítja oda és vissza az Y hengert. Az öntés pillanatában az 1' hengernek Yz kerületfala képezi az öntőforma falát. Mialatt a matrixkarika szögről ismét lejön, az alatt a henger fordul, a hengerbe erősített Yh kés (27. ábra) leszedi a betű erre felé eső oldalán a föiűlet szilánkjait (Grat) s a betű elé az Yj rés kerül 27. ábra. Ebbe a résbe a betű épen beleillik. A betűt ekkor az öntő formából az X rúdnak X< rugója nyomja — ekkor már a mátrix nem állván a szögön, az X rúd enged az Xo rugó nyomásának és ez a betűt kitolja, betolja a henger Yj résébe, hol csak egy gyöngébb nyomású rugó Yk áll ellent s bocsátja be a betűt. Most — mialatt egy újabb mátrix kerül a szögre — az Y henger fordul 17 felé, magával viszi a betűt, elsodorja a túlsó lapját ismét egy kés Yt előtt letöri az öntvény öntéscsapjának darabját (Anguss) s megáll egy pillanatra az Yl pontnál, ahol a betű a hengerben levő Yk rugó nyomása alatt kinyomul. Az Y henger idehozza egymásután a megöntött betűket. A matrixkarikák váltakozó játéka 18., 25. ábra). Azon játékot, hogy melyik matrixkarika jusson működéshez, melyik matrixkarikán levő betűkép öntődjék "ti, hogy a kívánt szöveg szerinti sorrendben készüljenek a betűk, a H A-nál levő szerkezet 3. ábra adja meg. Mint ki volt fejtve, a matrixkarikák az Ee keretnek E karjaiban (5.. 6. ábra) vannak, s az egész keret egy ide-oda való folytonos szánmozgást végez, magával vivén az összes matrixokat. A mely kar előre ugrik, annak karikája csúszik föl a Cb szögre (14., 15., 16. ábra) s annak betűképe kerül öntés alá. A 31 kar közül az ugrik előre, a melynek Ej horga (6. ábra) lenyomatott. Ezen nyomást egy kis iitőkalapács végzi Kx 30 ábra, a mely ütőkalapács Ky hegye a 31 Ej horog sora fölött van közvetlenül, úgy hogy a kalapácsnak egy kicsiny zökkenése a horgokat már érintheti. A kalapács egy helyt végzi az ő kicsiny mozdulatát, míg a 31 horog alatta ide-oda végig siklik. Hogy a 31 horog közül melyik nyomatik le a kalapács iitése által, az attól függ, hogy a horgoknak a kalapács alatt való végig siklásában, melyik van az ütés pillanatában a kalapács alatt. Az ütésnek ezen pillanatát határozza meg a kombinácziós korongszerkezet. Ezen szerkezet először is a K (3., 2( ,>.. 30. ábra) korongból áll, a mely korong kerülete két osztályra van osztva, a középső kiemelkedő Ka gyűrű által. Ezen kiemelkedő gyűrűnek a folytonossága egy helyütt, /ft-nél megvan szakítva. A gyűrűn innen is túl is a K korong kerületén bevájások vannak, mintegy harmadrészén az egész kerületnek, úgy hogy a korong kerülete lefejtve olyan, mint az a (33. ábrában) van föltűntetve, melyen a sötét helyek a bevájásokat jelzik. A K korongnak kerületén fekszik föl öt kicsiny kétkarú emeltyű, tapintó-emeltyű
