9858. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúró gép, a fúrónak hydraulikus erővel eszközölt hosszú mozgásával
Megjelent 1807. évi november lió 255-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 9858. szám. Xll/f- OSZTÁLY. Kőzetfúró gép. a fúrónak hydrauiikus eró'vel eszközölt hosszmozgásával. SIEMENS & HALSKE CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 28-ika. Kőzeteknek forgó fúrókkal végzett fúrásának azon eseteiben, melyekben a fúró csövön keresztül a fúró korongjához vizet vezetünk, melyekben tehát nyomó vízzel okvetlenül rendelkeznünk kell, az utóbbit egyidejűleg előnyösen a fúró hosszmozgá" sának előidézésére használhatjuk föl, a menyiben ezen mozgás a rúgó előretolásánál a működő nyomás előidézésére és a visszahúzásnál (ürös fúróknál) a közetmagnak leszakítására jelentékeny munkát igényelj melynek végzésére a nyomó víz különösen alkalmas. Az eddigi szerkezetek vagy csakis a hydraulikus előretolást tették lehetővé, mint. pld. a Fromholt-féle gép vagy különben általánosabb alkalmazásra nem voltak elég egyszerűek és kompendiosusak, azoknál a mótor a fúró hosszmozgását követte és nagyobb forgású sebességre nem voltak alkalmasak, mint pld. a Brandt-féle gép. Ezekkel szemben a jelen találmány tárgyát képező szerkezet lehetővé teszi a fúrónak mindkét irányban való, hydraulikus úton előidézett hosszmozgását, helytállóan ágyazott hajtószerkezettel és tetszőleges forgási sebességgel. A mellékelt rajz a találmány tárgyát egyik foganatosítási alakjában mutatja be, mely különösen föltalálok lágy kőzet számára szerkesztett fúrógépének felel meg. Az 1. ábra a szerkezetet föltüntető hosszmetszet. A 2. ábra alulnézet. A fúrógépet tetszőleges mótor, különösen elektromotor segélyével hajtjuk oly hajlékony tengely közvetítésével, melynek belét a H karommal és melynek burokját a G koronával kapcsoljuk össze. Az ezáltal forgásba hozott R± fogaskerék mozgását az Ra hajtókerékkel közli, melynek tengelyét az E szelencze segélyével a gép tokjában ágyazott D képezi, melyet nyomó erőnek fogunk nevezni. Az Ra kerék testével a menesztőnek nevezendő T géprész van összekötve, mely a gépen annak mellső végein keresztül jár és itt súrlódás csökkentése czéljából a Q.2 golyós csapágyban van ágyazva, mely czélból az erre alkalmasan alakított végrésszel látjuk el. Különben a menesztő tetszőleges oly keresztmetszettel bírhat, mely egy hosszhasítéknak (horonynak) elrendezését lehetővé teszi. Legalkalmasabb erre egy ürös henger, a miért is a rajzban ezen menesztőt egyik oldalán fölhasított cső alakjában tüntettük föl. A menesztő kizárólagos föladatát az képezi, hogy a mellső végén a Z fúrókoronát hordó