9858. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúró gép, a fúrónak hydraulikus erővel eszközölt hosszú mozgásával
B fúró csövet forgásba hozza, míg a fúró csőnek hosszmozgását kizárólag a nyomó vízzel táplált D nyomócső foganatosítja. Maga a fúrócső a D nyomócsővel közös tengelyű és egyrészt a meneSztőnek említett mellső végében, másrészt az Lx tömítés segélyével vagy tetszőleges más módon tömített Kl tömszelencze segélyével vezetődik a D nyomó csövön. Ez utóbbi viszont mellső végén a kettős La tömítéssel a fúrócsőnek belső fölülete felé tömített, átfúrt K% dugattyút hordja. A mozgásnak a Tmenesz. tővel való közlésére a fúrócső, illetőleg min^ a rajzban, az azzal mereven összekötött tömítőszelencze a menesztő hornyába nyúló F toldattal van ellátva. A vezetékfölületek kopásának egyenletessé tételére a menesztő hasítékát egyenes helyett csavarmenetesen foganatosíthatjuk, mely esetben íM'úrócső hosszmozgása bizonyos, a nyomó csőre vonatkoztatott forgó mozgással van összekötve. A fúrócső a fúró koronája felé az X fenékkel van lezárva, mely ismeretes módon szűk nyílással van ellátva, hogy a nyomó víznek egy csekély részét hűtő víz gyanánt a fúró koronájára vezethessük. Ha már most bármely tetszőleges módon a fúrócsőnek a /Ta dugattyú előtt fekvő mellső részébe nyomó vizet vezetünk, akkor ez a fúrót előre tolja. Ha viszont a K2 dugattyú mögé a fúrócső és nyomócső által képezett, a tömszelencze által elzárt közbe vezetünk nyomó vizet, akkor a fúró visszatolatik. Az ellenhatás mindkét esetben a nyomócsövet, illetőleg az azzal mereven összekötött K2 dugattyúnak mellső, illetőleg hátsó fölületét éri és az első esetben az i?2 kerék közvetítésével az ezen czélból elrendezett Ql golyós csapágyra, a második esetben az i?2 kerék és a menesztő közvetítésével a golyós csapággyal vitetik át Ez utóbbi tehát ezen ésetben támasztó csap. ágyként szerepel, de ez utóbbi czélra, a mint ez a rajzból könnyen megérthető, csak a hátsó golyósor szolgál. Ha kívánjuk, mindkét nyomást is közvetlenül a Qx golyós csapágyra vihetjük át, ha ezt ezen czélnak megfelelően, ismeretes módon alkalmasan berendezzük. A rajzban egyszerűbb föltüntetés .czéljából csak az előbbi elrendezést mutatjuk be. A nyomó vizet az illető terekbe a gép járta közben a rajzban föltüntetett foganatosítás szerint lehetőleg egyszerű módon és csekély súrlódási veszteséggel, vezethetjük be. A szükséges vízcsatornák és tömszglenczék a gép hátsó végére csavarolt V tokban vannak elrendezve. A nyomócsőnek szükségképen létesítendő két szakasza ismét konaxiáliBan van elrendezve és ezen létesísítés legegyszerűbben úgy történik, hogy a D nyomó csövet hosszában a w vízcsővel járatjuk át, úgy hogy ezen két cső végén egymással erősen össze van kötve, különben azonban alkalmas köz által egymástól el van különítve. Az ezáltal képezett külső szakasz egyrészt b1 fúratok által a nyomó és fúróeső közötti térrel, másrészt b2 fúratok által a V tokban lépezett gyűrűs r2 térrel és k2 csatornával közlekedik, míg a belső szakasz egyrészt a fúró csőnek mellső részévél, másrészt az r1 térrel és k csatornával van összekötve. A kx és k2 csatornákat a négynyílású h csap segélyével vagy más ismeretes módon a nyomó víz bevezetésére szolgáló 2 csőtoldattal vagy a használt víz kibocsájtására szolgáló a nyílással köthetjük össze. A fúró előre- és visszatolását tehát a négynyílású csap egyszerű elfordítása által idézhetjük elő. Az rt ra terek egymással szemben és kifelé az és s2 tömszelenczék segélyével vannak tömítve. Ha netalán az tömszelenczén mégis átszivárogna víz, akkor az a V toknak A bővületéből lefolyhat, mely utóbbi ezen czélból, valamint az s2 tömszelencze becsavarolt födelének meghúzása czéljából áttörtén van foganatosítva. Hogy ugyanígy a Kx tömszelencze Lt tömítésének meglazulásánál a kiszivárgott vizet a gépnek (rozsdától megóvandó) részeitől visszatartsuk, a T menesztő t (a rajzban egyszerű vonalakkal föltüntetett) vékony U csővel elfödhetjük. Az átszivárgott víz ekkor ezen vékony cső és a B fúrócső között kifolyhatik, a hol az az egyébként kicsurgó vagy kifröccsenő vízzel együtt a forgó W
