9765. lajstromszámú szabadalom • Petróleummótor
A Q bütyköt a Z tengely forgatja, mely az alatt, míg a hajtótengely egy fordulatot végez, kétszer fordul. A Q bütyök a D rúd J)1 csigájára hat, a D rúd a Q bütyök és QL rúgó behatása alatt az S vezetékdarabban csúszik. Az s a tengely körül, mely az /S vezetődarab két fülén megy át, a í1 csiga (2. ábra) és a IÍL rúgó közös hatása alatt egy J emelő leng, melynek alsó részén az említett í1 csiga van alkalmazva. 4* utóbbi oly helyzetet foglal el, hogy egy patkó alakú, sebesség-szabályozó gyanánt szereplő K tömeg, mely az /''lendítő kerékagyára szorul és a czentrifugál erő hatása alatt az o tengely körül a p rúgó ellenében forog, minden fordulatánál érintse. A J emelő fölső végének széle az U szelep D rúdjának N korongja alá fekhetik és a szelepet addig nyitva tartja, míg a mótor sebessége a normálisnál nagyobb. Az V szelep I) rúdján egy b1 orsó van megerősítve, melyre egy finom zsinór van két-három menetben föltekerve. Ha a zsinórt jobbra vagy balra húzzuk, az U szelepet fészkében forgatni lehet. Ha tehát a csapra a beszívatás pillanatában pár csepp olajat és kevés csiszoló port vezetünk, a szelepet a gép mozgása közben köszörülni lehet, a nélkül, hogy a gépet meg kellene állítani. A V légszívó szelep az U szelep fölött ugyanabba a szelepházba van szerelve, a rúd egy kengyel és csavarok segélyévél van a henger E födelén megerősítve (1. ábra). A henger fölött ettől oldalt van a petróleumtartály elhelyezve. A levegő a V szelephez egy w1 kautsuk csövön jut, melynek az a czélja, hogy a levegő beszívatásánál keletkező zajt csökkentse. A C henger fölső része a g nyílás segélyével áll a szívó vezetékkel és az f kifúvató vezetékkel, továbbá a nyomó és gyújtó kamarával kapcsolatijai). még pedig a szivó vezeték e csővezetékek segélyével, mellyel a kamarák a fedél fölött és a henger tengelyében vannak megerősítve. A vízszintes T szeleprúddal biró 0 kamara egy x2 szelep ujján van egy elosztóval kapcsolva, a melybe a petróleum egy az R petroleumtartályból elágazó A'2 csövön jut be. A petroleumtartályban a folyadék szintjét állandóan a c c vonalon tartjuk. Ez a tartály két m n osztályból áll (l. ábra), melyek közül a fölső osztály petroleumtartályt képez, mely az n osztást táptálja. Ebben az osztályban a folyadék szintje állandóan c c. Az m osztály fölül légmentesen van zárva, és hogy a folyadék az alsó rekeszbe juthasson, alul nyitva- van az alsó rekesz fölső része az r csapon a külső levegővel és alul a K2 csövön át az M szabályozó tü által elzárt nyílással közlekedik. Ha a csaj) nyitva van, a folyadék szintje sülyed, a fölső m osztály alsó nyílása szabaddá válik, az illető osztályba bizonyos mennyiségű levegő áramlik be és ugyanennyi petróleum folyik ki az alsó rekeszbe, ennek következtében az alsó osztály töltése és szintje folytonosan állandó. Az m tartály az n osztályt táplálja, ha az n osztályban levő folyadék a petróleumnak a A'2 csövön való lefolyása következtében sülyed. Az V és V szelepek, az 0 gyűjtő kamara, az x2 petróleum és légszívató szelep és ennek T rúdja az L M elosztó és az R petróleum-tartály egymástól lehetőleg szigetelve vannak és könnyen megvizsgálhatók és levehetők. Az 0 kamara alsó részében egy platinából készült O kupakot vagy gyújtó csövet tartalmaz. Annak következtében, hogy a platina szivacs, cső, kupak vagy föltekert fonál alakjában van jelen, a gázkeverék jóval alacsonyabb hőfoknál gyulád, ínég akkor is, ha a nyomás maga csekély. Ennek következtében a mótor mozgása a viszonyoknak teljesen meg fog felelni. Hogy a motort üzembe hozzttk, egy lámpa segélyével először az 0 kamarát hevítjük, míg a gyújtás végbe nem megy és a mótor mozgásnak nem indul, ennek megtörténte után a gyújtást a platina végzi. Az R tartályból jövő petroleumot az x2 szelep osztja el. még pedig egy keskeny L vezeték segélyével, melybe egy M tű nyúlik. Az utóbbi fölül csavarmenetekbe megy
