9602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tehéntej fehérje tartalmának megváltoztatására gyermek tápanyag előállítása czéljából
> -m Megjelent 1897. évi október hó £6-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 9602. szám. I V/e. OSZTÁLYEljárás a tehéntej fehérje tartalmának megváltoztatására gyermek tápanyag előállítása czéljából. D" BACKHAUS SÁNDOR TANÁR KÖNIGSBERGBEN (POROSZORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1897 május hó 9-ike. Elsőbbsége 1896 április hó 1-étől kezdődik. Míg a tehéntej zsír- és tejczukortartalmát víznek, illetve tejfölnek és tejezukornak hozzáadagolása által tetszőlegesen módosíthatjuk, addig annak fehérje tartalmát még nem sikerült az anyatej fehérjetartalmának megfelelően, czélszerű módon megváltoztatni-Összehasonlítás gyanánt följegyezzük, hogy anyatej tehéntej tartal maz l'25°/0 0'5°/0 oldott fehérje-anyagokat (albumint), O őO°/u ,'!'0% túrós fehérje - anyagokat (kaseint), t : ti 1:0 4 az albumin és kaséin aránya. Ha a kaseint, mint a sajt készítésnél tejoltó vagy sav segélyével kiválasztjuk, akkor csak a tehéntejnek csekély albumin tartalmát nyerjük; ha ekkor a tejet annyi vízzel elegyítjük, hogy az anyatej csekély fehérje tartalmát elérjük, akkor az albuminnak viszonya a kaseinhoz még ez által nem változik, vagyis az így előállított hígtej kevés albumint és sok kaseint tartalmaz. A víznek a tejhez való adagolása által pedig a többi anyagok mennyisége is redukáltatik úgy, hogy ezeket ismét mesterségesen gyarapítanunk kell. a mi az eljárást jelentékenyen komplikálja és drágítja. Ezen problémának víz hozzáadagolás nélkül való megoldása czéljából a föltaláló által tett kísérletek azt mutatták, hogy a tejoltónak és valamely a fehérjét oldó fermentumnak a tehéntejre való combinált behatása által a kivánt eredmény elérhető. A fehérjét oldó fermentumok trypsin, papayotin és más effélék közül a Kühne és Hammarsten szerint készített trypsin legalkalmasabbnak mutatkozott' erős hatásánál és azon tulajdonságánál fogva, hogy alkalikus reakcziónál a fehérjét előzetes összefutás nélkül átalakítja. A tej-oltóval valókombináczióeleinte lehetetlennek látszott, mivel a trypsin csak alkalikus reakcziónál hat előnyösen, míg a tejoltónak hatása alkalikus reakcziónál suspendáltatik. Kísérletileg azonban meg volt állapítható, hogy máigyönge alkalescencziánál például 0 2—0 5 ezredrész szénsavas nátron hozzáadagolásánál is a trypsin hatása elegendő, míg a tejoltó hatása ez által készíttetik ugyan, de meg nem szűnik. Az eljárást tehát úgy foganatosítjuk, hogy az alkalmazandó tejoltó készítmény hatását a tejre az illető alkaliadag jelenlétében megvizsgáljuk és azután azon tejoltó mennyiséget számítjuk ki, mely a tej összefutásának körülbelül
