9589. lajstromszámú szabadalom • Varrógép fix excentrikus csévetartóval
— 2 — hajtó tengely forgattyújának mozgását átviszi, rövidnek kell lennie, hogy a kellő sebességet el lehessen érni. Ennek a karnak ama tengelyt, melyre ékelve van és mely mozgását a hajócska lengő tengelyére viszi át, nagy kilengést kell végeznie, hogy a hajócska elég tág határok között mozogjon ide-oda. Tehát két végállásba jut, melyekben a hajtórúddal közel egy egyenesbe esik, mely helyzetek tehát holtpont helyzetének tekinthetők. A szerkezetet a holt ponton egy toló vagy lökő mechanizmus segíti át, mi azonban gyors gépeknél nem czélszerű. Ha ellenben a találmány szerint a hajócska lengő mozgását is és így a tengelyét is kisebbítjük, a kart a gép sebességének csökkentése nélkül hosszabbítani lehet. Ekkor a hajtórúddal egy vonalba többé nem juthat, a lengő mozgások mindig egyidejűleg vitetnek át a tengelyre és a hajócskákra és ezért nagy sebességek érhetők el. A hajócska tengelyének kilengése kisebbedvén, eme mozgás sebessége a hajtótengely sebességére viszonyítva csökkenthető, és ennek következtében a tű rúd lökete is megfelelően kisebbíthető. Az eddigi gépeknél ugyanis a túráinak mélyebbre kell lemennie. mint a mennyire a fonálhurok képezése czéljából szükséges, hogy így a tű és hajócska kellő módon együtt működhessen. Az adott esetben ellenben a tűrudat rövidebb forgattyúkar működteti, mint régebben, és ennek következtében adott sebességnél a tű rúd mozgása által előidézett súrlódás kisebb és így maga a sebesség kár nélkül nagyobbítható. Azonkívül a tűk mintegy 4'5 mm.-rel rövidebbek lehetnek, mint az eddigiek, mi azért fontos, mert rövid hegyű hajócskánál csak kevés fonalat kell lehúzni mielőtt a tű füle a szövet fölé jut, és mert valamivel hosszabb csúcsnál a tű füle a munkadarabról könnyen leemelhető mielőtt a fonálhurkot képező hajócska a fonalat lefelé húzná. A föntebb leírt viszonyok következtében a fonálemelő is könnyebben mozog, mi, tekintve azt a rövid időt, mely alatt a mozgásnak végbe kell mennie, igen előnyös. Az új gép. továbbá a hajtórúddal kapcsolt cséve, kidobóval is ellátható, mely a gép munkaasztalán lévő tolókat visszahúzza, oly czélból, hogy az üres cséve kidobása után egy telt csévét lehessen elhelyezni. A csatolt rajzlapon az 1. ábra a gép homloknézete; az la ábra a hajócska és a csévetartó nézete nagyobb méretben; a 2. ábra a fölső gépkar és a gépasztal függélyes metszete; a 3. ábra a gép alulnézete; a 4., 5. és 6. ábra a hajócska és csévetartó különböző viszonylagos helyzeteit tünteti föl; a 4. ábra a hajócskát az előremozgása kezdőpontjában tünteti föl; az 5. ábra pedig eme mozgás végpontjában. A gép szerkezete az ismeretes ide-oda mozgó hajócskával bíró Singer-gép. A fölső A karban a C hajtótengely van ágyaivá, melynek c forgattyúja a c1 hajtórúd segélyével a D tűrúddal van kapcsolva, míg másik c2 forgattyúja a c3 hajtórúd segélyével a lengőtengely e karjával van kapcsolva. Az utóbbinak még egy villás e1 karja is van, ennek villájában az f csúsztató darab csúszik, mely az f1 csap és az f% kar segélyével a hajócska F lengéstengelyével van kapcsolva. Az F tengely a B gépasztal alatt a b csapágyakba van ágyalva és egy hajócska mozgatóval van ellátva, mely a, b1 hajó pályába nyúlik. A pálya az asztal b2 toldatain van megerősítve. A géphomlok végén van az J fonálemelő elhelyezve. A b1 pályában mozog a G hajócska, melynek középvonalán átmenő csapja a h6 csévének II tartójával exczentrikusan van kapcsolva. A hajócska középvonala (lengéstengelye) az F lengőtengellyel esik össze. Míg a H tartót a szokásos módon fogva tartjuk, oly módon, hogy a h1 bütyök a fix megfogó pálya egy hasítékába fogódzik, a hajócska a tartó körül ide-oda leng. A nyugvó tok az F lengő tengelyre föl- és jobbfelé exczentrikusan van ágyalva (1. és la ábra) í úgy, hogy a tartó a hajó előremozgása
