9516. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet két óra- vagy hajtómű sebességkülönbözetének jelzésére

annál rövidebb időközökben következnek be, mennél nagyobb a 11 óramű sebessége. A II óraműnek a számlálóműre való pillanatnyi hatása alatt, tehát az utóbbinak az I óraművel való ruganyos kapcsolata meg van szakítva ill. le van küzdve. A záróközegnek a rajzban föltűntetett csillagalakja helyett természetesen bármely más szögletes vagy görbevonalú alak is választható. Az 1 óramű és a számlálómű közötti ruganyos kapcsolásnak ezen fölbontása helyett természetesen pl. akként is idézhetünk elő megszakítást, hogy a 25 emelő által az egész zárószerkezetet egy pillanatra kikapcsoltatjuk és hogy a menesztő, mely az I óramű és a számlálómű közötti összeköttetést létesítendi, csak akkor jöjjön isméi működésbe, midőn a II óramű a számlálóműnek előrelökését már foganatosította. Végül a II óraműnek a számlálóműre való behatását annyira is korlátozhatjuk, hogy II óraműnek szabályos időközökben csak valamely feszítőmű kikapcsolását kelljen közvetítenie. Ezen esetben pl. rúgó vagy súly az egyik óramű által az egyik periódus alatt megfeszíttetnék, ill. megemeltetnék és a másik által periodikusan bizonyos darabbal fölszabadíttatnék ; az óraműveknek a számlálóműre való behatása tehát közvetett, de elvében ugyanaz volna, mint az előzőkben közelebbről leírt, közvetlenül a számlálóműre való behatásának foganatosítási alakja. A számlálóműre gyakorolt heves, közvetlen lökéseknek elkerülése czéljából a lökés által czélszerűen egy rúgó feszíttetik meg, mely azután maga gyorsan lejárva, a számlálómüvet tovább hajtja. Miután az 1 óramű, a mint leírtuk, a 9 menesztőpeczket a 10 hasítékban balra forgatta, a II óramű a 19 zárókereket ellenkező irányban pl. jobbra forgatja és ezáltal a 9 peczket bizonyos darabbal jobbra tolja. Ezen előrelökés hosszának mindig egyenlőnek kell lennie, mivel ilyenkor mindig a 6' keréknek egy-egy foka a 4 zárókilincs alatt elsíklik, az I óramű által előidézett balramozgás ellenben különböző nagyságú lehet. Tegyük föl, hogy a II óramű gyorsabb járású az 7 óraműnél és hogy pl. a míg a II óramű 240 lengést végez, az / óramű csak 210-szer leng. A II óramű tehát az 1 óraművel szemben perczenkint 30 lengéssel előre siet. A míg tehát az / óramű a 9 peczket 210 lengésü intervallusának megfelelően csak pl. 7 mm.-el mozgatja a 10 hasítékban hátra, addig a gyorsabb járású II óramű ugyanezen az időben megtett 240 240 lengesenek megfelelően hirtelen ^ X 7 = 8 mm.-el fogja előretolni. A 9 peczeknek ezen útkülönbözete azaz egy mm.-el való eltolódása tehát a fennti példa szerint a két óraművet perczenként 30 lengésnyi járáskülömbözetének felel meg. Ha a peczek előbbeni állásával szemben 1 mm.-el (30 lengéssel) történt ezen előretolatásának végén a 10 hasíték falát még nem érte el, akkor a 17 stb. számlálómű még nem forgattatik előre; ezen 30 lengésnyi óradifferenczia tehát még nem jeleztetik, de a peczek a periódus kezdetén elfoglalt állásával szemben már 1 mm.-el közeledett a 10 hasíték végéhez. Ehhez, a két óramű járatának következő periódusa alatt még egy mm.-el való eltolódás adódnék, mivel föltéve, hogy az órák előbbeni járáskülönbözete ismét megmaradt a 9 i menesztőnek a II óramű által előidézett előretolatása az 1 óramű által ugyanazon periódusban előidézett hátratolást 1 mm.-el fölülmúlja. így tehát a 9 menesztőpeczeknek előremozgásai a járatsebességek különbözetének megfelelően összegeződnek. A számlálómű előreforgása mindig bekövetkezik, még pedig annyival forog előre, mint a már a 10 hasíték falához érkezett 9 menesztőpeczek, mely ezen falra gyakorolt ellennyomása által a 11, 12 stb. kerekeket és ezzel együtt a 17 stb. számlálómű korongjait is előretolja. Ha azonban azt akarjuk, hogy a számlálómű 17 stb. korongjának előrehaladása, nem mint az imént, minden intervallusban csak igen kevéssel lassan történjék, hanem inkább egyenletes előreszökkenéssé változzék. akkor a számlálóműnek első 14 korongjával a 16 kereket kötjük össze, melynek