9184. lajstromszámú szabadalom • Nyomtató telegráf
— 2 — r**... . rúgók által éppen ezen pólustól el vannak szigetelve. Ha a teleppel összekötött billentyűk egyikét lenyomjuk, úgy ezen billentyű kikapcsoltatik, mivel ekkor a < > hozzá tartozó rúgók a billentyűnek elszigetelt részéhez fekszenek; ha ellenben valamely, nyugalmi állásában elszigetelt billentyűt nyomunk le, akkor a telep a vonalvezetékkel összeköttetik. A C kereket valamely ismeretes megakasztó szerkezet, mint például a 3. ábrában az f kettős horgony működteti, mely a h villamdelejnek g fegyverzetével van összekötve, mely villamdelejnek tekercsei egymástól függetlenül hatnak és a g fegyverzetet jobbra vagy balra mozgatják. Hogy a villamdelejek ezen polarisált fegyverzetet az egyik vagy másik oldal felé vonzhassák, a tekercsekben ellenkező polaritású áramokat létesítünk. Midőn az áram a mágnestekercseken váltakozva keresztül áramlik, a kettős horony ütközői között ide-oda leng, úgy hogy a C kerék minden lengésnél egy-egy foggal tovább mozgattatik, tehát az a kefe az E koszorún egy-egy eontactusrésszel odább állíttatik be. Hogy a tekercsek mindegyikébe váltakozva áramot vezethessünk, a le relaist alkalmazzuk, melynek fegyverzete az I helyi telep egyik sarkával van összekötve, míg ennek másik pólusa a földbe van vezetve; a két l m fegyverzetcontactus a két mágnestekerccsel van összekötve. Az A tengelyen ülő J fogaskerék annyi foggal bír, mint a hány contactusrész van az E koszorún, a jelen esetben tehát 28. Ezen fogaskerék fölött az o foggal bíró n rúgó van elrendezve, mely mindannyiszor, valahányszor a J keréknek egy-egy foga alatta elhalad, megemeltetik. Az n rúgónak egyik vége az I helyi teleppel van összekötve, másik végén pedig egy contactuspeczket hord, mely a K nyomtató mágnessel összekötött contactushoz hozzáfekszik. Midőn az o fog a J keréknek egy foghézagába becsappan, a helyi telep áramköre a K villamdelejen keresztül megy, de minthogy a készülék igen gyors járású, az n rúgó azonnal visszanyomatik, úgy hogy az áramzárás sokkal rövidebb ideig tart, semhogy a K delej működésbe juthatna; a valóságban ezen rúgó alig érintheti a contactusrészt, kivéve, ha egy billentyűt lenyomunk, a mikor a készüléket elegendő időre föl tartóztatjuk, úgy hogy az o fogoly mélyen benyúlhat a J kerék egyik hézagába, hogy az áramot elég ideig tartja zárva arra, hogy a villamdelejt működésbe hozza. A készüléket ezeken kívül a billentyűcsoport fölött elrendezett két L és M átkapcsolóval és az 0 dugasszal is ellátjuk, melyek a készülék egyes közegei és a vonalvezetékbe kapcsolt készülékek közötti különféle összeköttetések létesítése czéljából contactusrúgókra hatnak. A következőkben föltételezzük, hogy a készülék oly telephonnal van összekötve, mely annak vezetékéhez kapcsoltatik, mihelyt az L és M átkapcsolókat a megfelelő állásba hoztuk. Ezen telephon a t t sarlcszorítóknál van a készülékkel összekötve. Az áram menete az 1. ábra szerint a következő: Tegyük föl, hogy a jelátvitelre beállított küldőkészűléknek (az 1. ábrában a baloldali) a keféje valamely a teleppel összekötött contactus például y-on fekszik; az áram ekkor az 1 vezetéken, az 0 dugasznak 2 3 rúgóin, a 4 dróton például az r3 rúgókon az 5 dróton, az y contactuson, az a kefén, az e csúsztató contactuson, az M átkapcsolónak 7 és 8 rúgóin, a k relaisnek elektromágnesén, a 10 dróton, az M átkapcsolónak 11 és 12 rúgóin és a 13 összeköttetésen át az L átkapcsolónak 14 és 15 rúgóiba és a 16 dróton, valamint a 17 sarkszorítón át a vonalvezetékbe jut. A fölvevő állomásban, melyben csak az L1 átkapcsoló van leszorítva, az áram a 18 szorítón áramlik be és innen a 19 dróton. az L1 átkapcsolónak 20 21 rúgóin, a 22 összeköttetésen, az M1 átkapcsolónak 23 24 rúgóin. a 25 dróton, a k relaisnek mágnestekercsein, a 26 dróton, az M1 átkapcsolónak 27 és 28 rúgóin, a 29 dróton és 30 szorítón át, mely egy a küldő készülék
