9103. lajstromszámú szabadalom • Izzófénylángzó nem világító lánggal égő gázok számára

Megjelent 181)7. évi szeptember hó 1-én. MAGY. « KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 9103. szám. II/d. OSZTÁLYIzzófénylángzó nem világító lánggal égő gázok számára. Du

STRACHE HUGÓ MAGÁNTANÁR BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 márczius hó 23-ika. Elsőbbsége 1896 julius 29-étől kezdődik. Vízgázzal és Auer-féle vagy ehhez hasonló izzótestekkel való izzófényvilágításnál ez idő szerint lyukakkal ellátott körégőket (Argandégő) használnak. Az izzótestet az égőn akképen helyezik el, hogy a körégő lángja azt belülről tökéletesen nyaldossa. E mellett nagyrészt fontos az, hogy a lánghoz minden oldalról levegő vezettessék, másrészről az izzótestnek a gázkiömlési nyílásokhoz lehető legközelebb kell elhelyezve lennie, ha a gázfogyasztáshoz viszonyítva .előnyös fényhatást akarunk elérni. Az első használható úgynevezett «amerikai» körégő lehető legtökéletesebb levegő bevezetésre volt szerkesztve, azonban kiömlési nyílásai az izzótesttől távol voltak. Az ujabb szerkezetek nagyobb súlyt fektetnek a kiömlési nyílások és az izzótest közötti csekély távolságra; ezen czél elérése végett az izzótest megszabott átmérője esetén az Argandégő átmérője nagyobbítandó. Ez által azonban természetszerűen csökken a levegő bevezetés a kiömlési nyílás és az izzótest között és végre teljesen megszűnik, ha a kiömlési nyílások az izzótesttei érintkeznek. Azonban a kísérletek bebizonyították, hogy a kiömlési nyílások és az izzótest között való levegő bevezetés változatlan gázfogyasztás mellett a fényerőt tetemesen növeli. Ezen a fölfedezésen alapul a következőkben leírt égő föltalálása, melynél a kiömlési nyílások bármily közel hozhatók az izzótesthez, a nélkül, hogy ez által a levegő bevezetés minden egyes lángocskához csökkenne. Az Argand-égő alakjától ezen szerkezetnél el kellett térni. A lángzó áll az izzótest kerületének megfelelő számú egy lyukas égőből (csövek), melyek az izzótesthez simuló alakban (tehát rendesen köralakban) vannak elrendezve. A csövecskék úgy vannak elhelyezve, hogy a levegő minden egyes lángocskához minden oldalról szabadon hozzáfér; tehát lehetőleg szabadon állóan kell azokat elrendezni és közös alapon erősíthetők meg, vagy más alkalmas módon köthetők össze. Az előny, melyet ezen elrendezéssel elérünk az Argandégővel (1. ábra) szemben, a 2. ábrából tűnik ki. A vastag G vonal mindkét keresztmetszetén az izzótest keresztmetszetét jelzi a kiömlési nyílások magasságában. Az 1. ábrából látszik, hogy az esetben, ha a kiömlési nyílások szorosan a G izzótesthez simulnak, a levegő az egyes lángocskákhoz csak az Argand-égő középső nyílásán és az izzótest szövetének lyukain át juthat. Ellenben a 2. ábrából látszik, hogy az új égőnél minden egyes lángocska az izzótesten