8903. lajstromszámú szabadalom • Villamos vasút
- 2 -föld színe fölé nyúló áramleadó kontaktusok segélyével vezettetik a motorhoz. Ezen találmány ott alkalmazható legelőnyösebben. ahol a vonal egy része a városon kívül vezet, míg egy másik része külvárosokon megy keresztül, ahol a fölső vezeték alkalmazása nincs megengedve és egy harmadik része a város legélénkebb forgalmú belső részén halad át, ahol a villamos vezeték a távirda-, telefon-, víz- és gázvezetékekre való zavaró hatása miatt sem a föld fölött, sem az alatt nem engedélyezhető. Ily esetekben a következő rendszert alkalmazzuk : A városon kívüli vonalokon a föld fölötti vezetéket, a külvárosokban földalatti vezetéket használunk és a legnépesebb belső városrészekben a tartaléktelepet használjuk a kocsi hajtására. A mellékelt rajzon az új rendszer vázlatosan van föltüntetve, és pedig úgy, hogy a három különböző tájék, melyen a vonal áthalad, pontozott vonalakkal van különválasztva. Az 1 pontozott vonallal határolt rész a hálózat azon részét jelöli, mely a városon kívül fekszik, míg a 2 és 3 vonalakkal határolt részek a kiil-, illetőleg a belvárosokban lefektetett vonalat jelölik. A jelöli a kocsit hajtó elektromotort; B a kocsira szerelt telep, mely a vezetékek által adott áram feszültségével egyenlő feszültségű áramot szolgáltat; C jelöli a fölső vezetéket kapcsoló áramszedőt, mely úgy van szerkesztve, hogy a vonalnak 1 -el jelölt részén a D fölső vezetékkel érintkezésben van és esetleg leereszthető, ha nincs használatban. E a kocsira szerelt kefét jelöli, mely az F közönséges sínekkel való kapcsolatot létesíti, mely sínek az áramot a központhoz visszavezetik. Ezen kapcsolatot az eddigi rendszereknél rendesen a járókerekek képezik. G egy a kocsi által vezetett kapcsoló-rúd, mely az alsó vezeték kontaktus nyúlványaival a föld színe fölött érintkezik. Az A motor a szokásos módon egy indítókészülék közbeiktatásával mindhárom áram szolgáltatásához van kapcsolva és pedig a B telephez, továbbá a C és O áramszedőkhöz, miáltal a motor ismert módon kezelhető akár a B tele]), akár a fölső vezeték C áramszedője, vagy az alsó vezeték G áramszedője van működésben. Ezen rendszer működése a következő: A városon kívüli vonalrészeken, mely a rajzban az I vonal által van határolva, a C áramszedő a fölső vezetékkel áll kapcsolatban, míg a G áramszedő nem működik és szükség esetén a motorból kikapcsolható. Az áram a fölső vezetékeknél szokásos módon a motorhoz vezettetik, de egyszersmind a B telephez is. mely a motorral párhuzamosan van kapcsolva és így a telepet a fölső vezetékből vett áram egy részével megtölthetjiik. A 2 vonallal határolt külvárosokban a fölső vezeték nem használható és így a fölső vezeték vége az alsó vezetékkel van kapcsolva, mint az a rajzban látható. A rajzban föltüntetett alsó vezetékű rendszernél, mely jelen találmány egy részét képezi, két rendszere az áramleadó kontaktusoknak van alkalmazva, még pedig az egyik rendszer H II1 stb. a fővezeték áramát a motorral hozza kapcsolatba, míg a másik rendszer ./ JL stb, melyeket iktató kontaktusoknak nevezek, az alant leírandó módon a H kontaktusokat a kocsi segélyével az áramkörbe iktatják. A ./ J1 iktató kontaktusok L L1 delejek fegyverzetével vannak összekötve, melyek viszont az F sín útján a földdel állnak kapcsolatban. A G áramszedő oly hosszú, hogy a H kontaktus elhagyása előtt már a szomszédos Jl és H1 kontaktussal érintkezik. Hogy a J iktató kontaktusok működését megértsük, képzeljük a kocsit a vonal közepén haladva, amidőn a H kontaktus a G áramszedőbe áramot szolgáltat, ekkor a G áramszedő a következő J1 iktató kontaktussal jut érintkezésbe és így G-ből az áram egy része a ^-en át az L1 delej K1 fegyverzetébe és innen az F sínen át a földbe jut, tehát az L1 delejt gerjeszti, mely ezáltal a P1 hidat magához vonzza, és ezáltal az I fővezetékkel kapcsolatban levő O1 kontaktust az N' kontaktussal köti össze, mely
