8896. lajstromszámú szabadalom • Önműködő pisztoly

— 3 -visszahúzza, minek következtében ez elválik a esőtől és minthogy a cső l toldaléka a hüvely és cső visszahaladását megakadályozza, saját tehetlensége folytán tovább mozog, míg nyitott állapotát eléri (3. ábra). A töltény vonó eközben s horgával a kilőtt töltényhüvelyt kihúzta a csőből és kidobta azáltal, hogy mellső karja a hüvely emelkedő lr- fölülete folytán fölfelé löketett. A záródugattyú hátrafelé mozgását a v töltényvonó hátsó karja határolja, mely a hüvely hs

kiinetszésébe ütközik. Mihelyt a hátralökés ereje megszűnt a D feszítőemeltyú az f ütőrúgó hatása alatt a záródugattyút, az fL

rúgó a csövet a hüvellyel együtt előretolja. Ezalatt a legfölső töltény annyira lesz előretolva, hogy az azt tartó m bütyök aló] kilép és F rúgó hatása alatt fölfelé ugorhat. Ezután a hüvely h1

hornyának hátfölülete (12. ábra) a p bütyök hátsó fölületére nyomódik és a csövet a hüvellyel megállítja, míg a záródugattyú akadály nélkül tovább halad és a töltényt a csőbe tolja. Ha a záródugattyú a cső közelébe ért, a p bütyök annak ferde fölületén működő I) feszítőemeltyú által (14. ábra) kikapcsoltatik a. hüvelyből, miáltal a záródugattyú, a cső és a hüvely újra együtt mozognak előre. A li hornyok emelkedő részeikkel k1 bütykök fölött mozognak el és a hüvelyt egyszersmind elforgatják balra, úgy, hogy — ha a rendszer kezdeti állását ismét elfoglalja — a w záróbütykök a záródugattyú n haránthornyába vannak zárva. A v töltényvonó az által lesz a feszített iitőszög előtt mozgattatva, hogy hátsó karja az alatt, míg a hüvely közép állásában van. továbbá a záródugattyú előremozgásánál a hüvely ti* fölületrésze által fölemeltetik és addig tartatik, míg az ütőszög hozzásimul. A závárzat kinyitásánál az emeltyű szabadon csúszhat a nélkül, hogy az ütőszöget megérintené, minthogy a hüvely akkor leghátsó állásában van (3. ábra) és a feszítőemeltyű az ütőszöget valamivel hátrább húzza, mint azt a v töltényvonó követeli. A leírt önműködő töltés oly gyorsan történik, hogy a lövész a ravaszt még meghúzva tartja, a midőn a závárzat mellső állását már ismét elfoglalta. A v töltényvonó tehát az előremozgatás utolsó í'észe alatt a ravasz a3

felületének hátsó részére ütődik és a ravaszt «2

forgástengelye körül kissé előretolja. A v töltényvonó mellső fölülete és a ravasz hátsó fölülete tehát egymás mellett feküsznek, úgy hogy a fegyver el nem süthető. A ravasz elbocsátása után a részek sziutén ezen állásban maradnak meg. minthogy fL

rúgó a ravaszt fölfelé nyomni törekszik. Ha a következő lövést akarjuk elsütni a ravasz mellső részére való nyomás által, mely könnyen és gyorsan az ujj kinyújtása által eszközölhető, a ravasz as

lapját lefelé toljuk, ezáltal az f1

rúgó a ravaszt ismét a töltényvonó alá helyezi. Ha most a ravaszt meghúzzuk. a töltényvonó ennek következtében az ütőszögből kikapcsoltatik és a fegyver elsül, a mikor is a leírt töltési folyamat ismétlődik. Az elrendezés oly módon eszközölhető, hogy a ravasz minden lövés után önműködőlég áll be a töltényvonó alá. ha az p rúgó nem mint most a2

alatt, hanem az a2

tengely fölött gyakorol nyomást. Előnyösebb azonban, hogy a fegyvert minden lövés után elzárjuk annál is inkább, minthogy a fölnyitás minden időveszteség nélkül történhetik. Azonkívül külön biztosító emeltyű van elrendezve, mely tengelyével vízszintesen van az ágyba elhelyezve és a tölténytár 1J emeltyűjében elrendezett s1

csavar által kiesésében meg van akadályozva (1. és 14. ábra). A tengely egy kivágással van ellátva, mely ha a zárótag fölfelé áll, a töltényvonónak és záródugattyúnak szabad mozgást enged. Ha azonban a biztosító szárnya lefelé lesz forgatva, a tengely kitöltött része jut a töltényvonó alá és egyszersmind a hüvely egy A6

kivágásába (12 ábra). A töltényvonó tehát nem húzható előre, a hüvely pedig nem húzható hátra s így a fegyver nem süthető el, de a závárzat sem nyitható ki. A fegyvert még oly módon is rendezhetjük el, hogy a h hornyok nem a hüvelyen, hanem a csövön, vagy az r gyűrűk