8821. lajstromszámú szabadalom • Javítások szénhydrogén mótorokon
ben ábrázolt D" elosztót a d1 tengely a dl fogaskerék segélyével hajtja. A 11. és 12. ábra az F2 dugattyúszelep részletrajza, a szelep a B dugattyúban van elhelyezve (1. az 1. és 10. ábrát), és a sűrített levegőt vezeti A és B közé. A 13. ábra az A köpeny metszete kisebb méretben, még pedig a 10. ábrán látható kiviteli módozatban két A1 és A2 rekesszel. A 14. ábra a forgó D2 elosztónak a tengelyére merőleges sík szerint vett metszete, továbbá a H1 tartály, melyben a robbanó keverék készül, honnan a D2 forgó tolatytyún jut a hengerbe. A 15 ábra a 14. ábrán látható rész nézete. A 16. ábra a 15. ábra síkjára merőleges síkon rajzolt képe. . Először a két dugattyúrész mozgatására szolgáló berendezést írjuk le. A B dugattyú előremozgása kezdetén az U szögemelő tolja előre az A köpenyt. A szögemelő a C hajtórúd n csapja körül forog és ebben a pillanatban a Q-nál a külső A palást 0 ütköző horgába fogódzik, úgy hogy, ha a mótortengely forgattyúja a C hajtórudat előretolja, az U emelő által eltolt, A palást egyúttal a B dugattyút is előretolja és pedig addig, míg a szögemelő 11 keresztrúdja a C hajtórudat nem éri. Ez — mint az a 3. ábrán látható — akkor történik, ha a hajtórúd egy bizonyos helyzetet foglal el, nevezetesen akkor, ha a forgattyú 3y2 -nél áll (1. ábra). Ha a hajtórúd feje a 4. ábrán látható 4 ponthoz ér, az U szögemelőt pár milliméterrel fölemelte, ez az 0 horogból kikapcsolódott, úgy hogy az A palást tovább már nem mozog, hanem megáll, még pedig abban a helyzetben, melyet ebben a pillanatban elfoglal, a keverék pedig csak abba a térbe ömlik be, melyet az A palást zár be, míg az U szögemelő a C hajtórúd mozgását követi. Ha végül a hajtórúd a 6V3 pontot elérte, mely a 3Va pontnak felel meg, lesülyed és az ü szögemelő R keresztsínjét elhagyja, ennek alsó fölülete a külső palást 0 horgára fekszik, és ezen először előre, azután hátrafelé csúszik (1. az 5. és 6. ábrát), egészen addig, míg a dugattyú B belső része a palást fenekét nem éri, az U szögemelő Q toló bütyke újból az 0 megakasztó-horog mögé nem fekszik, mikor a dugattyú két A és B része együtt mozog hátrafelé és a keveréket komprimálja. A robbanás szakasza alatt a dugattyú két része a Q mozgatóbütyök és az 0 horog segélyével van kapcsolva, de ekkor nem az U emelő tolja az A palástot előre, hanem a palástot a keverék nyomása tolja el. Hogy elérhessük azt, hogy a dugattyú mögött ható nyomás a löket befejezte előtt kisebbé legyen mint a légnyomás, czélszerü a hengerbe bevezetendő keverék térfogatát kisebbíteni, mely czélból az U emelő Ií keresztsínjét annyira kell lesülyeszteni, hogy a C hajtórúd a keresztsínt oly módon érje, hogy az U emelő az A palástot előbb hagyja el, ennek következtében az előremozgás kisebbé lesz és így a beömlő gázmennyiség is csökken. Világos, hogy ily módon a dugattyút a robbanásnál fejlődő gázok hajtják előre és a légnyomás hajtja azt vissza. Fontos továbbá, hogy az A palást, ha az ZJ emelőből kikapcsolódik. magától visszafelé ne mozogjon, így például a vákuum hatása alatt, mely a dugattyú mögött keletkezik. Ezért a részeket oly módon kell elhelyezni, hogy az emelő Q mozgató tagja, ha a robbanás szakaszát létesítette, ne feküdjön idő előtt a palást 0 horgára, úgy hogy a dugattyú két része addig, míg előre és hátrafelé való mozgását befejezte, kapcsolatban maradjon (7. ábra). Hogy a sűrítés szakasza alatt a belső B dugattyú ne érje túlságosan hevesen az A dugattyút, a B dugattyú úgy van szerkesztve, hogy előre és hátrafelé való mozgása közben a két dugattyú között levő levegőt sűrítse és így légpárnát képezzen. Ebből a czélból a B dugattyú fenekén az F szelep van elhelyezve (1. a 10. ábrát), mely a légnyomás hatása alatt nyílik, ha csak a B dugattyú mozog előre, hogy a két dugattyú között levő térbe levegő jusson be. A B dugattyú visszafelé mozgása közben, a kompresszió szakasza alatt a két rész
