8820. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasutakon eszközölt újítások
- 3 — alá kerül akadály, akkor csak ez fog fölemelkedni, a másik továbbra is érintkezésbe marad a Q vezetékkel (3. ábra). A 7. ábrában, mely a találmány más kiviteli alakját mutatja, YL az A fővezetékre helyezett kétkarú ingó-kontaktus gyűrűje, melyből egyik oldalon Z1 vaskar, a másik oldalon pedig vékony A2 kar nyúlik ki. A3 kart oly vékonyra készítjük, hogy rugalmas legyen s hogy ezáltal, az ingó kontaktusban megszűnt delejesség után, E rúgót a Zl kar lenyomásában segítse. Miután A2 kar P vezetékkel megszűnt érintkezni, Z1 kar a H csatorna fenekéből kiálló .48 ütközőn nyugszik. A 8-ik ábrában jelzett szerkezet lényegében ugyanaz, mint az 1-ső és 2-ik ábrában föltüntetett szerkezet, azon kevés különbséggel. hogy a T hengerszög helyett itt B3 hengerszög van, mely alsó végében C2 fúrat tal bír E furatba IP hengerszöget dugunk, a hengerszög és D kar közé pedig E2 szigetelő réteget helyezünk, így a D kar sohasem érintkezhetik közvetlen a IP hengerszöggel. A 6. ábrában a B kontaktusok egymástéli elszigetelését ábrázoltuk. Szálas- vagy más rossz villamvezető anyagból készített B2 réteget a kontaktusok között A fővezetékre helyezzük. Az 1. és 2-ik ábrát tekintetbe véve, a szerkezet működése a következő: Az áram megszakítása alatt B kontaktus, a 2. ábrában pontozott helyet foglalja el, melyben B kontaktus-kart E rúgó J ütközőre nyomta és K kontaktus L vége P vezetéktől eltávolodott. Amint a kocsi tovább halad és U mágnes T hengerszög felé ér, ezt delejessé teszi, miáltal D kart magához húzza. Ekkor a B kontaktus az 1., 2., 8. és 9. ábrákba teljes vonallal berajzolt helyezetet foglalja el. Ugyanekkor A fővezetékből K kontaktuson át P vezetékbe villamos áram indul meg, melyet J1 gyűjtőkerék Q vezetékről M1 vezetéken át A7 1 motorba vezet. Ezáltal a kocsi tovább halad, U mágnes T hengerszögtől eltávolodik, D kontaktuskar saját súlya E rúgó és L rúgós kontaktus nyomása által J ütközőre esik s innét a 2. ábrában pontozott helyzetbe kerül. így a villamos áram A fővezeték és P vezeték közt megszakad. A 7. ábrabeli szerkezet működése lényegében ugyanaz, mint az előbbié. A- rúgós kar szerepe is ugyanaz, mint a K rúgós kontaktus L végének szerepe (1., 2. és 8. ábra). Ha valamely okból U mágnest föl kell gerjeszteni, hogy a T hengerszöget delejessé tegye és a D kar ezáltal fölemelődjék, akkor az 1. és 5. ábrákban föltüntetett kisegítőszerkezetet vesszük igénybe. A kocsin levő II1 generátor G1 forgattyúját néhányszor megforgatjuk, s A1 telep segélyével U mágnest fölgerjesztjük. A 8-ik ábrában föltüntetett szerkezet működése lényegében ugyanaz, mint a 2-ik ábrában vázolt szerkezet működése. Különbség csak a szerkezetben van, amennyiben T hengerszög helyett itt Bs hengerszög van, melynek C2 fúratába, alsó végén E2 szigetelő-réteggel ellátott D2 hengerszöget dugunk. A szigetelő-réteg czélj a, hogy a D kontaktuskar D2 hengerszöget ne érintse közvetlenül, mint az előbbi szerkezeteknél. Fontos részét képezik a szerkezetnek L és A2 rúgós kontaktusok (1., 2., 7., 8. és 9. ábra), melyek rugalmasságuk folytán D kontaktus-kart U mágnes eltávolodása után a J vagy A3 ütközőre esni segítik, melyet ezen állásban az E rúgó tart meg. A 10. és 11-ik ábra P vezetéknek egy előnyös alakját mutatja, melynél súlynak és költségnek a minimumra való redukálása czéljából a vezetéket nem lépcsősen készítjük, hanem a Q vezetőlapot helyenként H csatorna belsejébe nyúló I'1 lapokkal látjuk el. A Pl lapok száma egyenlő a B kontaktusok számával. Ha kívánatos, a villamos áram vezetése czéljából Pl lapok helyett peczkeket is alkalmazhatunk. D kart delejes anyagból készítjük, míg az L vagy A2 rúgós kart nem szükséges delejezni. A 12. ábrában föltüntetett földalatti vezetésnél a csatorna alól nyitott tetejét aszfalt vagy más alkalmas anyagból készített V1
