8820. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasutakon eszközölt újítások
— 2 -A 13-ik ábra a villamos kocsi mágnesének nézete és részben metszete. A 14-ik ábra a gyűjtőkerék metszete. Megjegyezzük, hogy hasonló betűk a különböző szerkezeteken hasonló részeket jeleznek. A fővezeték, melyet valamely alkalmas módon földalatti H csatornába helyezünk. E fővezetékre B ingó-kontaktust szerelünk, mely G gyűrűvel egy darabból készült P> vaskarból áll. E rúgó egyik vége F nyílásban foglal helyet, másik vége pedig a D kar valamely részével érintkezik. Ezen rúgó ilyen elhelyezése folytán a D kart állandóan lefelé nyomja. G a H csatorna födele, mely bármiféle rossz villamvezető anyagból készülhet. Ezen G födél a sínek között a föld alatt van elhelyezve. J a JI csatorna oldalából kiálló ütköző, melynek czélja. hogy a D kar rajta nyugodjék, miután a kocsi és a mágnes fölötte elhaladt. 2Trúgós kontaktus, melyet a fővezetékre szerelünk. Ezen rúgós kontaktus szabad L vége P vezetőkkel érintkezhetik. A AT és D kontaktusok szakaszokból állanak, melyeket egymástól elszigetelünk (lásd a 6. ábrát). I{ kontaktust Ar gyűrűvel M kar köti össze, miáltal a I) kontaktus C gyűrűjével kapcsolódik. A K kontaktust azonban P6 sróft'al közvetlen a I) karhoz erősíthetjük, amint ezt a 2. ábra mutatja. Az egymáshoz kapcsolt D és K kontaktusok A fővezetéken elfordulhatnak. P vezeték alakja lépcsőhöz hasonlít és P2 P3 és Q részekből áll. Az oldalt nyúló Q rész a föld fölött foglal helyet. P vezetéket R sróíf'al ff csatorna oldala és G födél közé erősítjük. S aszfalt- vagy más rossz villamvezető anyagból készített burkolat, mely H csatorna G födelét körülburkolja. (2. ábra.) T vas vagy más jó villamvezető anyagból készült hengerszög, mely S burkolaton és G födélen áthatol és közel a 1) kontaktus-karig nyúlik. Ezen hengerszög czélja, hogy, mikor a mágnes fölötte, elhalad a D kart magához húzza és azt delejessé tegye. Amint látni fogjuk a kocsin alkalmazott mágnes ugyanazon időben több ilyen hengerszöget tesz delejessé. U valamely alkalmas módon a villamos kocsira erősített mágnes, mely a kocsival együtt halad tova. V és W vezetékek ü mágnest H1 generátor kommutátorával kötik össze, ezenkívül a TV vezetéket X vezeték segélyével. V vezetéket pedig Y vezeték segélyével a kocsira helyezett A1 telep pozitív, illetőleg negatív sarkával összekötjük (5. ábra). X vezetékbe B1 kikapcsolót és V vezetékbe Cl kikapcsolót iktatunk be. Dx a H1 generátor E1 tengelyére erősített fogaskerék. A HL generátor Z>3 pozitív és negatív sarkokat képező nyúlványokkal bír, melyeket a V és W vezetékekhez kapcsolt ismert szerkezetű kommutátorokkal látunk el. F1 fogaskerék D1 fogaskerékkel kapcsolódik és G1 forgattyúval forgatható. Ha ezen forgattyúval F1 fogaskereket néhányszor megforgatjuk az U mágnest fölgerjesztjük azon czélból, hogy D kontaktus-kart T hengerszöghöz húzva fölemelje, s ezáltal a K rúgós kontaktus L végét P vezetékkel érintkezésbe hozza. J1 a gyűjtőkerék (lásd a 3. és 4. ábrát), mely egymás mellé helyezett K1 körgyűrűkből áll. A K1 gyűrűk a középen nagyobb átmérővel bírnak, mint az oldalakon, minek következtében egymás mellé helyezve hornyot alkotnak (1., 3. és 4. ábra). A kerekek közös tengelyét L1 kengyel tartja, melyet a kocsihoz erősítünk. L1 kengyelt M1 vezeték N1 villamos motorral köti össze, miáltal a villamos áram A fővezetékből a motorba megy. A motort P1 tengelyre szereljük. (1. ábra). A gyűrűk belső kerületére több Q1 hüvelyt készítünk, melyekbe a kerék küllőit képező R1 rúgók egyik végét helyezzük. A rúgók másik végét TL kerékagy S1 hüvelyeibedugjuk. Nyilvánvaló, hogy ugyanannyi Sl hüvely kell, ahány Q1 hüvely van és hogy ezek a rúgók behelyezése alkalmával egymással szemközt legyenek. Az R1 rúgók által a gyűjtőkerék felemelkedhetik, midőn a Q vezetékre kisebb akadály (fa-, kődarab stb.) került s ha csak egyik kerék
