8811. lajstromszámú szabadalom • Léghajó
— 2 volítottuk oly czélból, hogy az úszó belső szerkezete látható legyen, a 3. ábra az úszó függélyes hosszmetszete, a 4. ábra az úszó vízszintes hosszmetszete, az 5. ábra függélyes keresztmetszet a 3. ábra x—x vonala szerint, a 6. ábra a sajka fölülnézete. Az ábrák mérete változó. Hogy a rajzok világosabbak legyenek, alapul egy bizonyos szerkezetet vettünk föl, nevezetesen egy katonai czélokra szolgáló léghajót, mely nyolcz főnyi legénység befogadására szolgál és 400 kg.-mal terhelhető. Ennek megfelelően van a sajka méretezve és alakítva, úgyszinte ennek megfelelően van a fölhajtás és a hajó teljes súlya is számítva, beleértve a fölszerelést és a motorok súlyát is. Bár a hajó némely részletét leírni nem fogjuk, ez nem történik a megérthetőség rovására, mert eme részeket mindig a különleges czélnak megfelelően lehet megválasztani. A léghajónk egy úszóból és a sajkából áll, az úszó úgy van méretezve, hogy fölhajtása a sajka súlyának és terhelésének összegével legyen egyenlő. Az úszó oldalról nézve körülbelül szivar-alakú, melynek két csúcsa van, fölülnézete derékszögű négyzetet képez (2. és 4. ábra). A belső merevítést több eliptikus a a keret képezi, melyek egymással párhúzamosak, de egymástól különböző távolságban vannak és egymással a keretekre merőleges o o aluminium-csövekkel vannak kapcsolva. Eme csövek köziil kettő az úszó vízszintes közép síkjába esik és az 5. ábra 0 0 pontjain megy át, másik kettő a burkolat kerületénél van alkalmazva és az F F pontokon megy át (5. ábra). Az 5. ábrán az egyik eliptikus keret látható, és az úszó középső hengeres részét ábrázolja. A középső rész két végétől az elipszisek kis tengelyei fokozatosan csökkennek, az elipszisek nagy tengelyei ellenben változatlanok maradnak. Az elipsziseket egymás között a diagonális 1 2 3 4 és nikkel aczéldrótok kötik össze (3. és 4. ábra), továbbá az elipszisek kerületén k k k k1 l\ drótok (2. ábra) vannak alkalmazva, úgy hogy a kellő merevségű keret keletkezik. Az elipsiseket (5. ábra) alumínium csövek képezik, két függélyes D F és Dx F1 aluminiumcső merevíti azokat, továbbá több nikkel aczéldrót, melyek az M M központokból vagy az 0 0 pontokból indúlnak ki. Az elipsisek kerületén, mint azt már jeleztük, a hajó hossztengelyével párhuzamos k k k nikkel aczéldrótok (2. ábra) vannak alkalmazva, melyek derégszögű négyszög keresztmetszetűek, továbbá két másik kL kx drót, mely az elipsis D D pontjain megy át. Eme két drót vastagabb és erősebb, mint a többi. Az úszó teljesen aluminium-bádogból készül és több rekeszre van osztva; az ugyancsak alumíniumból készült közfalak eme rekeszeket légmentesen zárják egymástól el, ós az a czéljuk, hogy az összes hydrogén ne szállhasson el az egész úszóból akkor, ha az úszónak csak egy kis része sérül meg. A fölhajtó erőt, mely ebben az esetben elvész, oly módon lehet ellensúlyozni, hogy a sajkát képező csövekből vizet folyatunk ki, úgy hogy a gép le nem zuhanhat. Az úszó alatt a P P fedélzetek vannak fölfüggesztve (1., 3., tí. és 7. ábra), melyek oldalirányú P1 nyújtványaival a motorok, a műszerek és a személyzet befogadására szolgálnak. Ezek a födélzetek az úszóval két L L Z> IA aczél-drót az F R F" IÍL aluminiumcsövek (3. és 5. ábra) és a t t t1 (1. és 3. ábra) és az y y (5. ábra) aczéldrótok segélyével az úszóval mereven vannak kapcsolva. Magukat a tartólapokat nyolcz s alumínium cső képezi, melyek l keresztcsövek és az x x drótokon áthúzott diagonális drótok által összetartott keretet képeznek. (5. ábra). A födélzet két oldalán egymástól bizonyos távolságban levő tartók indúlnak ki, melyek a support alátámasztására szolgálnak. Eme konzolok ugyancsak m n q q1 alumínium csövekből készülnek. (5. és 6. ábra).
