8792. lajstromszámú szabadalom • Készülék meteorológiai tünemények önműködő távjelzésére
— 2 8. ábra egy excze'ntrikusan elrendezett forgattyú vezeték nézete, a mely a szélnyomás erejét közli a mutatóval. A rajzon ábrázolt készülék 8 meteorologiai mérőeszközre van számítva, de ezek száma lehet nagyobb vagy kisebb is. Valamennyi mérőkészülék, melyek ismert szerkezetűek, mint pl. barométer, thennométer, hygrométer stb. egy-egy a1 a2 a3 ... a8 mutatóval van ellátva, mely mutatók a dob kerületéhez érintőlegesen fekszenek és úgy vannak berendezve, hogy a dob fölületével könnyedén érintkeznek. Ezen mérőkészülékek közül a széliránymérő sajátos szerkezete a könnyebb megérthetés czéljából később külön megmagyaráztatik. A T dob nem vezető anyagból készül, vagy nem vezető anyaggal van borítva. A dob köpenyének csak egy része, mely valamivel kisebb, mint 1 elosztva a mérőeszközök számával, tehát jelen esetben valamivel kisebb, mint egy nyolczad vezető b, illetve b1 lamellákkal van ellátva. A dobtölületnek ezen részét nevezzük jelzőszakasznak. Ezen lamellák bizonyos számú, függélyesen álló b és két vagy három vízszintesen fekvő bl pálczákból állanak, melyek valamennyien egy, a dob alsó szélén megerősített, jól vezető c gyűrűvel vezető kapcsolatban vannak és a melyek közül az elsők nagysága akképen fogy, hogy egészben véve egy derékszögű háromszög alakja származik (1. és 3. ábra). A T dob szilárdan van összekötve d fogaskerékkel, úgy hogy ha utóbbi a B elektromágnes által forgásba hozatik, amaz vele együtt forog. A B elektromotor hajtása a D helyi battéria által történik. A T dob vezető c gyűrűjén egy f fémrúgó súrlódik, mely egy, az f1 szorítócsavar átal megerősített sodrony közvetítésével a V elektromágnest alkotó dróttekervényekkel áll kapcsolatban. Ezen elektromágnes g horgonyát egy forgatható, fölfelé rúgós rúd képezi, mely fölfelé hajlított végével a d fogaskorong alsó oldalán levő d1 nyílásba kapaszkodik és így erre, valamint a vele szilárdan összekötött T dobra mint zárókilincs hat. A g rúdról egy óramű szabályozójához g1 kar ágazik el, és azt rögzíti, ha a horgony az elektromágnestől távol van, tehát ha a dob forgása meg van akasztva. A g horgony alsó oldalán továbbá egy, tőle elszigetelten megerősített g2 fémlemez van, mely két i kontaktrúgóval áll szemben, úgy hogy a horgony vonzásánál az i kontakt rúgóknak a fémlemez által való érintése folytán egy, a helyi battériához és az elektromotorhoz vezető áram zárható. A készülék működési módja a következő: A T dob mozdulatlanul áll mindaddig, a míg a g horgony fölfelé hajlított csúcsával a d fogas korong d1 lyukjába (4. ábra) kapaszkodik. Az A vonalvezeték a meteorologiai állomáson annyi ágra oszlik, a hány készülék van. Ezen elágazásokkal valamely eszköznek egyik o1 mutatója, pl. a barométer mutatója akkép van összekötve, hogy ha a T dob áll, végpontja az első aránylag széles y lamellát érintse, míg a többi mutatók végpontjai a dob álló helyzeténél nem vezető anyaggal érintkeznek. Minthogy valamennyi mutató a vonalvezetékkel fémösszeköttetésben van és egyik mutató mindig érintkezik valamelyik lamellával, mindig van áram, mihelyt a vonalvezetékbe a fölvevő állomáson bekapcsolunk, mivel a fölvevő állomáson egy vonalbattéria van, melynek egyik elekródja a földdel kapcsolatos, a másik pedig a vonalvezetékkel. Ezen vezeték már most az előbb említett a1 mutatóhoz vezet, innen az alsó y lamellán, c gyűrűn, f rúgón folytatódva a V elektromágnes tekercseit alkotja és ismét a földbe vezet (1. ábra). Ha már most a fölvevő állomáson bekapcsolunk, akkor V elektromágnes azonnal hat, g rúd meghúzatik, fölfelé álló vége di lyukból kihúzatik és T dobot szabadon adja, mely a nyílirányban (1. és 2. ábra) mozgásba jön, mivel g horgony meghúzásával egyúttal m szabályozó is kikapcsoltatik és egyúttal g"- fémlap meghúzása folytán a helyiáram is működni kezd. g horgony egyetlen áramlökés által vonzatik és a dobnak ezáltal előidézett mozgása folytatódik, ha az áram megszakítva marad, mert g horgony fölhajlított csúcsa
