8792. lajstromszámú szabadalom • Készülék meteorológiai tünemények önműködő távjelzésére
d fogazott korong által addig nyomatik le, míg ismét d1 lyukba becsappan és ugyanaddig a szabályozó kikapcsolva, a helyi áram pedig bekapcsolva marad. Minthogy mindaddig, a míg a fölvevő állomáson az áram be van kapcsolva, a zárás és megszakítás a kontaktusoktól függ. melyek az a1 a2 a'<.. . aa mutatók által egymásután képeztetnek, annyi áramindítás keletkezik, mint a hány lamellát az a1 a2 a3 .. . mutatók érintenek. Ezen érintések száma a háromszöget alkotó lamellák elrendezése folytán az a1 a2 a3 ... a8 mutatók állásától függ, és ennélfogva kisebb vagy nagyobb, a szerint, a mint minden mutató magasan vagy alacsonyan áll. Ha az egyik mutató állását azáltal jelezte, liogy a fölvevő állomáson bizonyos számú áramlökés keletkezett, akkor rövid idővel utána a T dob forgása következtében egy másik műszer mutatójára kerül a sor, mely állásának megfelelően szintén bizonyos számú áramzárást közvetít stb. A mi az egyes műszereknek czélszerű szerkezetét és ezeknek a T dobbal való kapcsolását illeti, világos, hogy a thermométer, barométer, hygrométer és hasonló műszereknek nem kell más alakot adni, mint a szokásosat és pl. a fémthermométer, aneroid-barométer stb. állását a dobon mutatóval jelezhetjük. Nehezebb ennél a szélirányt és a szélerősséget a dobra átvinni, a miért is ezen két berendezést részletesebben írjuk le. A T dob mellett egy o szélszárny van elrendezve, melynek o1 rúdjára a fölső oldalán sajátságosan alakított ol dob és o3 korong szilárdan van erősítve. Az o2 dob fölső széle, t. i. csavarmenethez hasonló z fölületet alkot, mely egy rövid, meredeken emelkedő ággal bír, a mint az a síkba kiterített köpenyfölületen (7. ábra) látható. Ezen sajátságos ? görbe fölületen (5. ábra) egy p hengerke (1. ábra) gördül, mely utóbbi megfelelő villa által az r rúddal kapcsolatos. Az r rúd egy az o1 rúd vezetékére kar segélyével megerősített s gyűrűben föl- és alácsúszik; az r rúd továbbá a csúszó rúgó gyanánt alakított a1 mutatót hordja. Ha már most az o2 dob a szélszárnnyal együtt forog, akkor a p hengerke és vele együtt az a7 mutató föl és alá mozgattatik, a szerint, a mint az o szárny egyik vagy másik irány felé fordul. Egy t rúgó azon czélból alkalmaztatik, hogy az r rúd állandóan érintkezzék o3 koronggal (5. és 0. ábra), o3 korong azonban akkép van alakítva, hogy míg majdnem egész fölületén köralakú, addig egy bizonyos o4 részen, mely 2 csigavonal emelkedő ágának o2 dob fölületén felel meg, bevágással bír, úgy hogy r rúd a7 mutatóval, a míg az előbbi t rúgó által a korong köralakú részéhez szoríttatott, utóbbi által a T dobbal való érintkezést közvetíti, míg ezen érintkezés megszűnik, a mint r rúd t rúgó által az o3 korong o* bevágásába szoríttatik, mivel az r rúd az s hüvelyben kissé elhajlik és mivel a7 mutató s alatt van, tehát ezen mutató is kissé eltávolodik 7' tői. Ezen sajátságosan alakított görbének köszönhetjük. hogy a kontaktusok száma által a T dobon a szélirányt pontosan ki lehet fejezni. Ha pl. z görbe egyenletes volna és ismét északnak haladna, és ha o3 korong teljesen köralakú volna, akkor ugyan északnál legcsekélyebb számú kontaktus volna b lamellákon, és délnél a legnagyobb számú, de a közbenső kontaktusok nem magyarázhatnák. hogy az észak-dél vagy dél-észak félkörhöz tartoznak-e, azaz, hogy a szélirány kelet vagy nyugat felé változott e. a5 és a3 mutatók a szélnyomásmérő és esőjelzőhöz tartoznak. Ezen készülékek állásának közvetítésére bl vízszintes lamellák szolgálnak. A szél nyomásmérő 4 szélszárnnyal bír félgömbalakú üreges golyókkal, melyek nyílásai a 4 főszélirányban vannak. A szélszárnyak forgatása n hajtómű által n1 korongra vitetik át, melyben n2 köralakú horony (8. ábra) exczentrikusan van alkalmazva. Ezen horonyba kapaszkodik a függélyes irányban mozgatható a6 mutató oldalt elhelyezett peczkével, úgy hogy T dob jelentési szakaszának elhaladásakor az «B mutató a szélszárnyak forgását nagyobb vagy kisebb hevességű kontaktszám által, a szél erőssége szerint b1 vízszintes lamel-
